A bírók: Head linesman

(head linesman, jele H vagy HL)

A head linesman általában a scrimmage vonalnak a sajtórésszel szemben lévő végén áll. Terpeszben állva figyeli, hogy a védők snap előtt érintkeznek e a támadókkal "encroachment", a leseket "offside", az "illegal man downfiled"-eket (ha egy támadó fal ember még a dobás előtt több mint két yarddal átlépi a scrimmage vonalat), valamint az összes scrimmage vonal megsértő esetet. Döntenie kell az ő oldalán lévő, pálya határait átlépő játékokkal kapcsolatban.

A linesman a felelős a láncos csapatért "chain crew". Plusz felszerelése van egy kis pöcök személyében. Ezzel biztosítja, hogy pontos legyen a first down mérése. Általában ő az a bíró, aki miután lefújták a játékot, berohan és a lábát arra a pontra helyezi, ahol az előrehaladást végrehajtó labdás játékos a play végén tartott. Segíti a vele szemben álló line judge munkáját a szabálytalan mozgások, váltások figyelésében. Lesi az ő oldalán álló running back-ek valamint elkapók minden mozdulatát.

Rúgások és passz játékok idején nézi a szabálytalan kéz használatot, és tudnia kell kik lehetnek az alkalmas elkapók.

További cikkek ebben a témában: bírók

A bírók: Line judge

(line judge, jele L vagy LJ)

A line judge az ellentétes oldalon áll fel a head linesman-nel szemben. Úgy tevékenykedik mint egy általános segíő miközben figyeli az illegális mozgásokat és váltásokat. Számolja a támadó játékosokat. Aszisztál a head linesmannek a lesek, az encroachment-ek (a védő játékos még snappelés előtt érintkezik valamely támadóval) és az egyéb szabálytalanságok figyelésében, és azoknak jelzésében.

Az umpire munkáját is segíti a holdingok megítélésében, valamint nézi a kezek illegális használatát különösen passz és rúgások idején. Rúgásoknál figyeli, hogy a rúgás a scrimmage vonala mögül történik e, és nézi hogy nem e mozdulnak meg az endek még a rúgás előtt. A passzjátékok idején az oldalvonalről figyeli az elkapókat. Aztán a scrimmage vonal felé indul és eldönti, hogy az irányító átlépte e a scrimmage vonalát, előre, vagy "lateral" hátra passzot játszanak-e vagy hogy egyáltalán szabályos e a passz.

Egyik legfontosabb feladata a játék idejének felügyelete. Ha az óra nem reagál, ő válik a hivatalos időmérővé a pályán. Ő javasolja a refereenek (az NFL-ben a referee-nek nagyobb a hatásköre az óramegállításához), hogy mikor kell megállítani a játékot a félidő maradék részében a two minute warningra. Ez a figyelmeztetés azért került a játékba, hogy a labda bírtokló csapatnak még egy időkérést adjon. Ez az extra idő segíti a támadó felet a play-ei játszásában.

A line judge felügyeli az ő oldalán ücsörgő csapat cseréit is. 5 perccel a félidő kezdése előtt figyelmezteti a csapat főedzőjét, hogy 5 perce van a folytatásig.

További cikkek ebben a témában: bírók

A bírók: Back judge

(back judge, jele B vagy BJ)

A back judge-nak hasonló feladata van minta field judge-nak. 25 yarddal bentebb, a védő térfélen áll. Biztosítja, hogy a védőjátékosok biztosan ne legyenek többen 11 főnél. Minden elkapóra, de főleg a tight endekre figyel az oldalán. Nézi a blokjait, valamint az ellene elkövetett akciókat.

Miután az elkapók átlépték a scrimmage vonalát, a back judge az umpire és a field judge közötti eseményekre, akciókra koncentrál. Fontos, hogy figyelje a passzokat amit az elkapók megkaparintanak. Dönt az elkapásokkal, labdaszerzésekkel, vagy a labda szabálytalan megszerzésével kapcsolatban mikor már áthaladt a scrimmage vonalán. Dönt az elkapások érvényességében, pass interference-eket állapít meg. Eldönti hogy zavarták e az elkapót vagy sem, bírtokolta e a labdát mikor kilépett a vonalon vagy sem.

Labda visszahordásnál a clipping-et(a védők hátulról belerohannak, vagy derék alatt ráugranak egy labda nélküli játékos lábára) figyeli. Az NFL-ben ő a felelős a 40/25 másodperces időért. /Ha egy játék "play" végetért a támadó csapatnak 40 másodperce van, hogy másik play-t kezdjen ha ez nem sikerül akkor a időhúzásért büntetést kapnak. Ha a labdabírtoklás váltása közben megállás jelentkezik időkérés, sérülés, mérés miatt vagy bármi szokatlan késlelteti a játék normális menetét, 25 másodperc időköz áll a rendelkezésre./ Field goal és extra pont kisérletnél figyeli hogy érvényes e a rúgás.

További cikkek ebben a témában: bírók

A bírók: Field judge

(Field judge, jele F vagy FJ)

A field judge a védekező csapattól 20 yardal lentebb áll. Szintén megszámolja a védekező játékosokat. Felelős a passzjátékokat amelyek keresztezik a védekező fél gólvonalát valamint a fumble-ökért a területén. Szintén figyeli a pass interference-ket, a tight endek passz útvonalát. Döntéseket hoz az elkapásokkal, labdaszerzésekkel kapcsolatban. Figyeli hol kerül ki a labda a pályáról, a kéz illegális használatát a támadó játékosoknál a hozzá közel eső védő játékosokon (főleg a end-ek és az elkapók esetében) valamint a fumbled labda illegális érintését miután átlépte a line of scrimmage-t.

További cikkek ebben a témában: bírók

A bírók: Side judge

(Side judge, jele S vagy SJ)

1978-ban az egyre népszerübb passzjáték megkövetelte egy hetedik bíró jelenlétét a pályán az NFL-ben. A side judge ugyanazon az oldalon helyezkedik el mint a head linesman, 20 yardal lentebb a dulakodás vonalától, a defensive secondary mögött. Csak úgy mint a field judge, a hozzá tartozó pályarész eseményeit felügyeli. Bírálja a közeli running back-ek, elkapók, és védőjátékosok akcióit. Dönt a pass interference (passz beavatkozás), az illegal block (illegális blok), és az incomplete pass(befelyezetlen passz)-okkal kapcsolatban. Megszámolja a védőjátékosokat. Field goal vagy extra pont kisérletnél az umpire-vel együtt a kapu alatt figyelve dönt a rúgás sorsáról. Az egyetemi fociban ő a felügyeli a meccs valamint a játék idejét. Amit egy segéd vezérel az irányítása alatt.

További cikkek ebben a témában: bírók

A bírók: felszerelés

(flag)

Az amerikai foci bírók arzenáljában általában a síp, a sárga zászló, a kis babzsák, a down jelző, a ceruza, a játék adatlap és a stopper található meg.

A síppal a play végét jelzik.

A világossárga zászlót a szabálytalanság irányába vagy annak helyére dobják a bírók. Maga a zászló sulyozott ezért egész messze valamint pontosan lehet dobni. A bíróknak általában van egy második zászlójuk is, amit használhatnak ha többszörös szabálytalanságot látnak. Az a játékvezető aki kifogy mind a kettőből, az a babzsákját vagy a sapkáját hajítja.

A babzsákot általában nem a szabálytalanságok hanem a különféle helyek jelzésére használják. Például egy fumble vagy a rúgás utáni elkapás helyét jelölik vele. A színe a ligától, a játék szintjétől valamint az időjárástól függ. Általában fehér, kék vagy narancssárga.

(down indicator)

A down jelző egy különlegesen megtervezett csuklópánt. Az éppen soronlévő down jelzésére való. Rugalmas hurka van amit átlehet húzni az ujjakon. Általában a mutató ujjat veszi körűl a hurok az első downnál, a középsőt a másodiknál, a gyűrűset a harmadiknál és így tovább. Egyes bírók két vastag egymáshoz kötött gumit használnak erre a célra. Egyik fele a csuklójukon van másik része pedig a fentiek szerint az ujjukon. Néháyn játékvezető mint például az Umpire egy második jelzőt is használ, hogy megjegyezhesse a labda helyzetét a hash markok között még a play megkezdése előtt. Ez a labda visszahelyezése miatt fontos egy befelyezetlen play vagy szabálytalanság után.



A játék adatlap és a ceruza a fontosabb adatok, mint például a játék előtti érmedobás győztesének, az időkéréseknek, valamint a szabálytalanságoknak a feljegyzésére szolgál.

A stopper az időfeladatoknál kerül elő(játékidő betartása, időkérések idejének mérése, negyedek közti szüetek mérése, play idejének mérése).

További cikkek ebben a témában: bírók

A bírók

A bíróknak akik 1920 óta viselnek csíkos mezt, fontos szerepe van a játékban. Ők azok akik kordában tartják azt. Felelősek bármely játék beli döntésért, a szabályok alkalmazásában, értelmezésében és annak betartatásában. Igyekeznek óvni a játékosokat, valamint megakadájozni az illegális akciókat. Feljegyzik a szabálytalanságokat, végrehajtatják a büntetéseket. Felügyelik az órát.

A profi, az egyetemi, és a középiskolai futball bírói mind részmunkaidőben dolgoznak. A levezetett neccsek után kapják fizetésüket valamint utazási támogatást. Az NFL-ben és a egyetemi fociban kifizetődő bírónak lenni. A tapasztalattól és a rangidősségtől függően 25000-80000 dollár ütheti a markukat szezononként. A középiskolás játékok bírói inkább a sport szeretetéért dolgoznak. A bérezésük koránt sem olyan magas.

(a bírók felállása)

Amikor az NFL elindult három bíró (főbíó "referee", döntőbíró "umpire", Fő vanal bíró "head linesman") tevékenykedett csak a pályán. 1929-ben megjelent a pálya bíró "field judge". 1947-ben pedig a hát bíró "back judge" is fellépett a színre. 1965-ben a vonal bíró "line judge" szerepe is felmerült. 1978-ban mivel az új szabályok kedveztek a passzjátékoknak az oldal bírónak "side judge" is kocognia kellet onnantól.

1975 óta jött a gyakorlatba hogy a referee vezetéknélküli mikrofonba bemondja a büntetéseket valamint tisztáz egy bonyolult és/vagy szokatlan döntést. Hamarosan a többi liga is adoptálta ezt a szokást.

További cikkek ebben a témában: bírók

A labda

(a szabványos NFL labda)

Nem igazán lehet a focit megfelelően játszani labda nélkül. De nem lehet akármilyen méretű, anyagú tojáslabdát használni. Pontos megkötései vannak a méretének, súlyának, és márkájának is.

Az NFL-ben olyan Wilson márkájú labdát használnak, ami Roger Goodell biztos aláírása is megtalálható. A labdában 86–93 kPa légnyomásnak kell lennie. A labda külseje természetes barna színü bőrből készül amin semmilyen repedés vagy barázda sincs, szabályos dudorok borítják. Belül egy felfújható gumihólyag található. A labdának kiszélesedő forgási ellipszoid alakja van. Egy kissé mind a két végén csúcsos. Azért alakították így hogy alkalmasabb legyen az előre lőtt passzokra.

(ez az 1888-1910 használt labda még inkább hasonlít egy rögbi labdára, külső borítása disznóhólyag)

Bizonyára te is hallottad már, hogy disznóbőrnek is nevezik. A labdakülseje igaz a cserzett disznóbőrre emlékeztet és az alakja a 19. századfordulóig is inkább egy hízós malacra hasonlított. A mai labdáknak már semmi közök nincs ezekhez a jószágokhoz. Ám a korai időkben disznóhólyagot használtak a labda borítására. Az 1930-as években ráeszméltek, hogy nem éppen gazdaságos ez a fajta megoldás. A mai labdákat négy, általában barnára festett bőr darabból állítják össze, amit belülről összevarrnak majd kifordítanak.

Hogy könnyebb legyen a labdát megfogni és eldobni 8 darab kiemelkedő fűző fut végig a közepén. Az irányítónak a kisujját, a gyűrűs ujját és a középső ujját a fűzők közé kell tennie a tökéletes fogáshoz.

A labda méretei a következők:

• hosszában: 11 - 11 1⁄2 inch megközelítőleg 28 centiméter

• hosszában a kerülete: 28 - 28 1⁄2 inch 71 centiméter

• keresztben a kerülete: 20 3⁄4 - 21 1⁄4 inch olyan 55 centiméter

• súlya: 14 - 15 uncia, ami 397–425 g-nak felel meg

(a főikolákon, középiskolákban használt labda)

Az egyetemen használt labdák ugyanolyan méretűek mint az NFL labdák, de mindkét felén található egy fehér csík. Ilyeneket használnak a középiskolákban is. Ez a fehér csík azért van ott, hogy segítse az elkapóknak a labda észrevételét. Ez nagyon hasznos az egyetemi, középiskolai éjszakai mérkőzéseken.


A hazai klubnak 36 labdával kell készülnie egy kinti mérkőzésre és 24 labdával egy bentire. A játékvezető egy nyomásmérővel mindegyik labdát ellenőrzi a kezdő rúgás előtt két órával. Felméri, hogy a liga követelményeinek megfelelnek e. 12 új labda érkezik egyenesen a gyártótól egy speciális lezárt ládában. Ezt a játékvezetők öltözőjébe viszik. Ezek a labdákat a rúgásokhoz használják és speciális K jelzés található rajtuk.

A felszerelés: NFL előírások

Egy középiskolai mérkőzésen láthatsz olyan játékost akinek a meze rekeszizom magaságig szét van szakítva, vagy 4 különböző márkáju és tipusu cipőt 11 különböző emberen. Az NFL-ben egyik sem fordulhat elő. Szigorú szabályok vonatkoznak a viseletre.

• Az NFL pajzsának vagy logójának láthatónak kell lennie a nadrágokon, mezeken és sisakokon.

• A könnyen szakadó mezek tiltottak, mivel ezek nehezítik a védő játékosok dolgát, hogy elkaphassák vagy tackl-t csinálhassanak az ellenfélen.

• Minden meznek a nadrágba gyűrve kell lennie.

• A zokniknak az egész lábat fedni kell a cipőtől a térd feletti részig(nadrág alá kell érnie). Az egyen zoknikat nem lehetne módosítani, és legalább a vádli közepéig fehérnek kell lenniük.

• A cipők méretét és logóját el kell fogadnia az NFL Properties névre hallgató részlegnek.

• A mezek ujjai nem lehetnek szakadtak vagy megvágottak.

• Minden szalagnak amit cipőn, zoknin, vagy nadrágon használnak átlátszónak kell lennie vagy a mez színével egyeő legyen.

• A törölközők csak 8x6 inches méretüek lehetnek és a nadrág derekának elülső részébe kell betürni. Az irányítók és elkapók gyakran használnak törölközőket hogy megtisztítsák a kezüket a nedvességtől és a sártól.

További cikkek ebben a témában: felszerelés

A Felszerelés: cipő, kesztyű

(1991 Vintage Nike Pro Football)

4 fajta stopliméret van az amerikai fociban. Ezek pedig a következők: 1⁄2 inch, 5⁄8 inch, 3⁄4 inch és 1 inch. A stoplik milyensége befolyásolja a játékos tolóerejét. Ha egy játékos lába nem tudja a megfelelő tolóerőt kifejteni odabent vagy odakint egy csúszós sáros füves pályán, mivel csúszik, akkor a feladatát nem lesz képes ellátni és nem tudja a legtöbbet kihozni magából. A rövidebb toplikat száraz, kemény pályákon használják. Ezekben sérülnek legkevésbé a játékosok. A száraz pályákon a legideálisabb az 1⁄2 inches stopli. Egy csúszós füves pályára már szükség van (főleg a fal embereknek akik dulakodnak) a 3/4 inches vagy az 1 inches stoplikra, attól függően hogy bemelegítésnél (megállásoknál, kitöréseknél) melyik válik be jobban. A receiver-ek és running back-ek gyakran kevesebb stoplis cipőt viselnek mint a nagyobb testü izmosabb társaik.

(műgyepre)

Műgyepre a legtöbb játékos olyan cipőt vesz fel amelynek a talpain barázdák tucatjaiban futnak a 1/2 inches stoplik. Néhány falember a kosárlabda szerü cipőket részesíti előnyben főleg ha bent játszanak, mivel ott esély sincs az esőre, így a felület nem lesz csúszós. A műgyep ragadósabbnak hat ezért a játékosok igyekeznek olyan cipőt felvenni ami nem áll meg rögtön hanem csúszik rajta egy kicsit. Sok játékos úgy véli hogy a hirtelen megállás és újraindulás hatalmas károkat okozhat a térdekben és a bokákban.

A csapatok nagyrésze fel van szerelve minden méretü és tipusu cipővel arra az esetre ha az időjárás megváltozna a mérkőzés alatt. Gyakran lehet látni játékosokat akik cipőt cserélnek vagy tisztogatják a cipőjük talpát egy gumírozott lapon az oldalvonalaknál, hogy jobb tolóerőt tudjanak kifejteni majd a pályán. Az NFL-ben a játékosok minden pályát egy órán át tesztelhetnek meccs előtt. Ha szükség van rá akkor az öltözőben a felszerelés menedzserek csavarkulcsokkal neki esnek a cipőknek és stoplit cserélnek.

(elkapó kesztyű)

Sok elkapó visel kesztyűt aminek érdes gumibelseje a labda elkapását segíti. A falemberek kesztyűje másabb. Ezek a játékosok az elenfél leharcolására használják kezeiket. A kesztyűkben vastag lemezek és ujj védő lapok találhatóak. Ezek védik az ujjakat amik gyakran beleakadhatnak az ellenfél arcmaszkjába vagy rá is léphetnek. A kesztyűkbe semmiféle ragadós anyagot vagy ragasztót nem lehet tenni.

(falember kesztyű)

További cikkek ebben a témában: felszerelés

A Felszerelés: védőlemezek (pads)

A játékos védőfelszerelésének egyik legfontosabb darabja a vállvédő. Kívülről kemény műanyagból áll, ezalatt ütéselnyelő párnák hejezkednek el. A védő lapok a vállakat a melkast és a bordákat takarják. Többfajta szíjjal és csattal rögzíthetőek. Ez a felszerelés adja a játékosoknak a tipikus szélesvállu kinézetet. A kényelemért némelyikbe habszivacsos szövet is kerül, tovább pánázva azt.

(irányító vállvédő)

A vállvédők elnyelik az ütközés nagy részét azáltal, hogy deformálódnak. A váll résznél lévő lapok az ütközés hatására mozognak és továbbítják az ütközés energiáját a vállvédő további pontjaiba, tehát az ütközés helyén kevesebb lesz a nyomás.

(falember vállvédő)

Több fajtája létezik ennek is akár az arcvédőnek. Kialakítása a pozícióktól függ. Az irányító válvédők könyebbek és nagyobb mozgásteret nyújtanak a karnak. A fal emberek vállvédőinek kialakítása egyszerübb így nem nyújt annyi kapaszkodási az ellenfélnek. Némely csapat 12 különféle vállvédőt halmoz fel, mindegyiket 4 méretben.

(tight end vállvédő )

További védőlemezek találhatóak még az uniformisban. A nadrágban a combvédők, a térdvédők, a csípővédők, és a farvédők valamint a suspensor. A csípővédők voltak a legelső darabjai a védőlapoknak. Az 1890-es években váltak elterjedté. Ma mindegyik lap erős műanyagból készül.

További cikkek ebben a témában: felszerelés

A Felszerelés: sisak, arcvédő

(a spalding egyik 1893-as sisakja)

A sisakot és az arcvédőt arra tervezték, hogy védjék a játékos arcát valamint fejét a komoly sérülésektől. A legtöbb játékos ezen kívül még fogvédőt is hord, hogy nehogy elharapja a nyelvét. Annak ellenére, hogy védenek, a játékosok így is szenvedhetnek fejsérüléseket, agyrázkódásokat.

(1900-1905-ös sapka szerü sisak)

Maga a sisak kemény műanyagból készül és vastag levegővel telt párnák bélelik ki. Ezekbe a párnákba lehet fújni levegőt vagy kiengedni belőlük. A sisakot az állpánttal feszesen rögzíthető.

(1910-1915-ös sisak)

Minden sisakon megtalálható az arcvédő (face mask). Ez a fém anyag ami az arcvédőket alkotja nem lehet 5/8 inch átmérőnél vastagabb. A legtöbb falember ketrecnek nevezett arcvédőt visel. Ez teljesen megakadájozza az elenséget abban hogy kézzel elérhesse a játékos állát. A legtöbb irányító és elkapó arcmaszkja egyszerübb. Olyan a kialakításuk amely nem akadályozza őket a látásban. Ez az arcvédő védtelenül hagyja az áll részt. 20 éve az irányítóknak olyan sisakjuk volt aminek csak egy szimpla rúd arcvédőjük volt. Most a rúgó játékosok hordanak hasonlót. A több ütközést végrehajtó emberek azért ettől nagyobb védelemre vágynak. Így minden pozíciónak megvan a maga arcvédője. Jelenleg körülbelűl 15 fajta létezik. Az újabb tervezésüek energia elnyelő ékeket is tartalmaznak.

(a Spalding 1920-as évek beli sisakja)

Néhány sisak napellenzővel is felvan szerelve. Ezzel próbálják elkerülni, hogy a napfény ragyogása megzavarhassa a játékosok látását. Ezenkívül az ellenfél nem láthatja merre néz a játékos.

(1930-as sisak arcvédővel, nagyon ritka volt)

Az NFL-ben az 1994-es szezon óta engedélyezett az egyszerü rádiós kommunikáció a játékosok és az edző között. Ahelyett, hogy az edzők időt kérnének ezen keresztül adnak utasítást az irányítónak. A sisakok belsejében két egyszerü hangszóró található a fülréseknél. A régi idők játékosai vitatkoznak ezzel a döntéssel mivel előnyhöz juttatja a játékosokat. A másik fél arra hivatkozik, hogy érthető és tiszta kommunikációt tesz lehetővé még a leghangosabb Super Bowlokon is.

(rádiós sisak, zöld pontal a hátulján)

Az NFL szabályokban előírták, hogy azokat a sisakokat hátul egy zöld pontal meg kell jelölni amelyek rendelkeznek headsettel. Most már csak az irányítónak lehet ilyen sisakja. 2006-ban pár alkalommal előfordult, hogy egy két gólkisérletet az utolsó pillanatban változtattak meg az edzők mivel változást láttak a pályán. Az új szabályok értelmében minden csapat tudhatja, hogy ki visel bedrótozott sisakot.

További cikkek ebben a témában: felszerelés

A Felszerelés: mez, nadrág

(vendég mez)

A mez az egyenruha része. Ez segít a játékos felismerésében valamint abban, hogy melyik csapathoz tartozik. A meznek olyan nagynak kell lennie, hogy takarja a vállvédőket. Minden NFL mez számozása különbözik, azért hogy elkülönítse az egyik játékost a másiktól. A számok amik a mez elején valamint a hátulján láthatóak, 8 inch magasak és 4 inch szélesek. A játékos száma a mez ujján a váll fölött is látható.

Adott pozíciók az NFL-ben adott számokkal rendelkeznek.

• 1–19: a quarterback-ek, kicker-ek és punter-ek számai
• 20–49: a running back-ek, fullback-ek és defensive back-ek számai
  
• 50–79: a center-ek számai
  
• 50–79: az offensive lineman-ek számai
  
• 10-19, 80–89: a wide receiver-ek számai
  
• 40-49, 80-89: a tight end-ek számai
  
• 60–99: a defensive linemen-ek számai
  
• 40-59, 90-99: a linebacker-ek számai
  

(hazai mez)

Az NFL mez hátulján a játékos vezetékneve is látható. A betük 2,5 inch magasak. A játékos neve a felső háton a szám felett helyezkedik el a mezen. A mezek színe valamint tervezése különbözteti meg a csapatokat még egymástól. Egyes csapatok színei megalakulásuk óta változatlanok. Például a Green Bay mezeinek fő színe mindig zöld volt másodlagos színe pedig az aranysárga. A nézők számára a színek még látványosabbá teszik a játékot. A főiskolán és az NFL-ben általában a látogató csapat fő színe a fehér. Az NBA-ben és a baseball ban nem így van, ott a hazai csapat visel fehér mezt.

(alternate vagy harmadik mez)

2002-ben az NFL-ben is bevezették a harmadik vagy alternate mezt, minden más fő sportágban ekkor már haszálatban voltak. Mivel a hazai csapatnak megvan a lehetősége a mez színének megválasztására, ilyenkor a vendég csapatnak a megfelelő kontrasztu mezt kell választania. Ezért alkották meg a "alternate" mezeket. Ezeknek a fő színe a csapat másodlagos színe. Ezzel biztosítják a csapatok számára, hogy megfelelő választékuk legyen minden mérkőzésre.

A mezek általában nejlon szálakból készülnek és az oldaluk és az aljuk gumírozott hogy minél jobban rátapadjon a játékosra. Azért ilyenek, hogy az ellenfél nehezen tudjon belekapaszkodni és azzal megfogni a játékost.

(1940-es évekből való foci nadrág)

Kétfajta nadrágot készítenek a játékosoknak. Gyakorlásra jukacsos anyagu, meccsekre (csapat színekben) viszont a gumírozott fajta készül, hogy minnél jobban tapadjon. A legtöbb nadrág a hagyományos fűzővel van ellátva. A zipzárosok nem bírják a gyűrődést. A nadrágok láb részén két két zseb található. Ide kerülnek a comb illetve térdvédők még felvétel előtt.

További cikkek ebben a témában: felszerelés

A Felszerelés

Ahogy haladnak az évek a játékosok egyetlen közös vonásává az egyenruha válik. Az ifjú kori fociban suly- és testméret korlátok vannak, de ahogy a srácok fejlődnek, középiskolából egyetemre mennek egyre inkább csak az egyenruha lesz egyforma rajtuk. Aki tud játszani annak mindig fog akadni egy a csapat öltözőjében.

Az egyenruhának valamint védőlemezeinek nagyon fontos szerepük van a játékban. Vakmerőség lenne bárkitől ha ezek nélkül állna pályára. Még 70 éve sok játékos olyan sisakot viselt, amin nem volt arcvédő rács (face mask). Ez több törött orrot és fogorvosi kezelést jelentett egy futball szezon alatt.

A védőfelszerelésekre azért van szükség az NFL-ben, mert testsulyban a 72 kg-ostól 174 kg-osig, magasságban 168 cm-től 203cm magasságig mindenféle játékos megtalálható. Egyes játékosok fekpadon akár 250 kg-ot is kinyomnak, és 4.2 másodperc alatt futják a 40 yardot. Az NFL játékosok méret, suly, erő illetve sebbeség beli különbségei miatt a lehető legjobb védelem elengedhetetlen. A kisebb játékosok szeretnének egészben lejönni a pályáról a meccs végén.

Egy tipikus futbal felszerelés a következőkből áll: sisak, vállvédő, mez, combvédő, térdvédő és stoplis cipő.

További cikkek ebben a témában: felszerelés

A Csapat: általánosságban

(kezdő felállás)

Minden futball csapatnak 11 játékosa lehet a pályán. 11 a támadó oldalon és 11 a védekező oldalon. Ezek alkotják a starting lineupot (kezdő felállás). Kevesebb emberrel is lehet játszani(de ki csinálna olyat), ha viszont több ember tartózkodik a pályán játék alatt akkor azt büntetik. Középiskolában pár tehetséges srác játszik mind a két oldalon, a védelemben is és a támadó oldalon is. Még az NFL-ben is előfordul pár ritka esetben. Például Deion Sanders elég gyakran corner backet játszott védőként és wide receivert támadóként a Dallas Cowboys-nál.

Azok a játékosok akik nem fértek be a kezdő keretbe a tartalékok, nagyrészük bizonyos feladatok ellátására specializálódott. Védelmi felállások esetén mint a nickel back séma esetén szükség van egy ötödik defensive back-re, vagy a two pass rushers esetén (lineback-erek vagy defenseve end-ekre van szükség akiket arra használnak hogy lerohanják az ellenfél irányítóját) Gyakran használnak egy extra embert aki a rúgójátékosnak hosszú snappet ad (lehet ez sima punt esetén, field goal kisérletnél, vagy extra pont kisérletnél). Ezek a játékosok kiveszik a részüket a csapatjátékból. Specialis csapatnak (special team) is nevezik őket, ide tartoznak a rúgó játékosok akik a punt és kickcoverages lövésére specializálótdak, és a félelmet nem ismerő emberek akik összetörik magukat egy hatalmas tackle-ért.

A játékos keret főleg ha hazai játékról van szó a középiskolákban még nem korlátozott. Az NFL-ben játéknapon 45 aktív, mezzel rendelkező játékos lehet makszimum. Még egy tartalék ember lehet mezben, csak irányító lehet és abban ez esetben léphet pályára ha a többi irányítót sérülés miatt lehozták a pályáról. Ha a 46. játékos vagyis az extra quarterback pályára lép a többi irányítót alkalmatlannak tekintik a játékra és nem térhetnek vissza a pályára mégha kiderül, hogy nincs is komolyabb bajuk.

A játékoskeret mérte attól is függ hogy az év melyik részéről van szó. Az átlagos idény alatt a csapatok 53 embert cipelhetnek magukkal. Ez a 8 ember többletet a gyakorló alakulat alkotja. Ám van pár csapat ahol egy kilencedik ember is megtalálható. Itt az NFL Europe játékosai gyakorolnak akit ahoz az alakulathoz helyeztek.

Az idény vége felé a csapatok elkezdhetnek embereket hozzáadni a játékoskerethez. A tartalék illetve jövő beli listához (reserve/future list íródnak ezeknek a játékosoknak az adatai. A playoff vége után válnak aktívá a csapatkeretben.

(szezon előtti edzőtábor a Ravens-nél)

Szezonon kívül (offseason)egyik csapatnak sem lehet 80-nál több aktív játékosa. A harmadik szezon előtti (preseason) hétvége után a létszámot már 65 alá kell csökkenteni. A negyedik vagyis záró hétvégére az összes NFL csapatnak 53 főre kell limitálnia a létszámot.

(egy kick return specialist, Darren Sproles)

A játéknap előtti héten az edzők eldöntik, hogy mely 8 játékos lesz inaktív. Egy tipikus NFL játéknapi keret, 3 quarterback-ből, 1 punter-ből, 1 placekicker-ből, 1 kick return specialist-ből, 8 offensive lineman-ből, 4 running back-ből, 5 receiver-ből, 2 tight end-ből,7 defensive lineman-ből, 7 linebacker-ből és 6 defensive back-ből áll. A posztokról később részletesen írok.

További cikkek ebben a témában: a csapat

A Pálya: kapu (goalpost)

A kapufáknak irányadó szerepük van. A rúgó játékos akkor ér el pontot ha a labdát a két függőleges kapufa által közbezárt rész között magasan lövi át. Régen a kapuk a gólvonalon álltak, aztán később belógatták egy kissé a gólvonalon túlra. 1974-ben véglegesen az end line-ra kerültek. Ha egy a labdás játékos eléri az end zone-t touchdown-t csinál ami 6 pontot ér. A gólvonal az NFL-ben 8 inch széles, kétszer olyan vastag mint a yard vonal. A középiskolai illetve egyetemi pályákon 4 inch széles.

Az NFL kapufáinak egyszerü csúzli szerü a kialakítása. Néhány középiskolai illetve ifjúsági pályán azonban lehet találkozni H alaku kapukkal is. A csúzli alaku kapufa egy lábon áll és egy hajlított rész tartja a keresztrudat amiből a kapufák az ég felé merednek. Ezt a lábat gyakran teljesen kipárnázzák, hogy megóvják a nekicsapódó játékosokat a sérülésektől. A keresztrúd 10 láb magasan található. 18 láb 6 inch hosszú az NFL illetve egyetemi pályákon. Középiskolában a keresztrúd 23 láb 4 inch hosszú. A gyertyák, vagyis a két kapufa ami felfelé néz a keresztrúd két végéről, 30 láb magasak (középiskolában 20 láb a magasságuk) és 3-4 inch az átmérőjük.


A kapufákat általában fehérre vagy sárgára festik. A két szallag a tetején segíti a bírókat a döntés meghozásában. Könyebben megtudják állapítani hogy vajon a lövés a gyertyák között ment e át. Ezenkívűl a rúgó játékost is segíti, mivel képet ad a szélviszonyokról.

További cikkek ebben a témában: a pálya

A Pálya: felület

Természetes gyep

Sokfajta fűfelület létezik. A fű minősége nagymértékben függ az éghajlat hőmérsékleti viszonyaitól, a napsütéstől és a stadionok öntözőrendszerétől. De nagy általánosságban ugyanaz a fű nő ott is mint kint az udvaron, vagy a kertben. Ugyanolyan zöld és puha. Sok cég rengeteg időt, pénzt és energiát fektetett az olyan gyep kifejlesztésében, ami ellen tud állni a rendszeres és pusztító kiképzésnek amit a foci okoz (a stopli képes feltépni a gyepet). A gyepnek emellett hűsítő hatása is van. Egy forró nyári napon se fogja magából ontani a meleget.

Műgyep

Az első mesterséges gyepet a Houstoni Astrodome stadionban rakták le 1966-ban. Az első olyan stadion volt, ami nem volt nyitott, és napfény nélkül a fű sem nőtt. A baseball és amerikai focicsapatnak is egyszerre otthont adó Stadion új felületét astrogyepnek is hívták. A mesterséges felületek szintetikus nejlon szálakból készülnek és nagyon hasonlíthatnak egyes stadionokban a rövid szálu fűre. Más felületeknél a szálakat szorosan összefonják és így olyan érzést vált ki a játékosokból mintha párnázott szönyegen járnának. Nem sokan szeretnek műgyepen játszani mert félnek hogy a cipőjük beragad vagy beszorul és az sulyos bokasérülésekhez vezethet.

Az legelső műgyep kifejlesztése után a cégek továbbfejlesztették termékeiket. Így sok nyílt stadion is elkezdte lefektetni a mesterséges felületet. A műgyep fentartása sokkal olcsóbb mivel nem kell locsolni, nyírni illetve cserélni. A legtöbb stadiont pedig több célra is használják (politikai, zenés, egyéb sport események), amelyek alatt károsodhat a természetes gyep. Így előnyösnek tartották a telepítését.

Az első ténylegesen NFL stadion ahova műgyepet helyeztek az a Pennsylvaniai Egyetem Franklin Field-re halgató komplexuma volt. 1969-ben cserélték le a természetes gyepet.

(Fieldturf a mesterséges gyep legújabb változata 1990-es évektől van forgalomban)

2006-ban már 13 csapatnak volt Fieldturf a pályáin, és 15-nek a gyakorló létesítményeiben. Ez a mesterséges gyep továbbfejlesztett verziója. Ugyanebben az évben volt az első olyan Super Bowl amit ilyen felületen játszottak. Detroit Ford Field-je volt a házigazdája a Super Bowl XL-nek.

További cikkek ebben a témában: a pálya

A Pálya: további vonalak

Yard lines

A Yard vonalak 5 yardonként ismétlődnek, párhuzamosan futnak a gólvonalakkal és oldalvonaltól oldalvonalig tartanak. Az NFL-ben 8 inchel hamarabb végződnek még mielőtt elérnék a hat láb széles határt.

A yard vonalak segítik a játékosokat, a szurkolókat, hogy megtudják állapítani mennyit kell még a csapatnak haladni a first down eléréséhez. Egy támadó csapatnak 10 yardot kell elérnie a first down-hoz. Minden 10 yardos vonalnál, hogy további támpontot nyújtson számok találhatóak. Az NFL-ben mindkét oldalon az oldalvonalaktól 12 yardra találhatóak, az aljuk az oldalvonalra néz. Ezek a 2 yard nagyságú számok a 10 többszörösei: 10, 20, 30, 40 valamint egy 50-es. Minden ilyen vonal és szám fehér színü.

Hash marks

A barázdák az oldalvonalaktól 70 lábra illetve 8 inchre találhatóak az NFL pályáin. Középiskolában, egyetemen a hash mark-ok 60 lábra találhaóak az oldalvonalaktól. Mindegyik egy yardot jelöl. Két egymással párhuzamos adag barázda fut végig a pályán, egymástól körülbelűl 18 1/2 láb távolságra. Ha egy labdás játékost szerelnek vagy kilöknek a pályáról a bírók a legközellebi hash markhoz helyeztetik a labdát, ahoz ahol legutoljára látták. A Punt-olt (rúgott) labdák amelyek pályán kívül kerülnek is a legutolsó hash markhoz kerülnek vissza. Egy nem befejezett játék (incomplete play) esetén a labda az előző játék kezdő pontjára kerül, nem oda ahol elhagyta a pályát vagy nem is oda ahonnan a quarterback eldobta.

Player benches

6 lábbal a határon túl, vagy 6 lábra az oldalvonalaktól egy esetleg szaggatott vonallal jelzett rész található. Itt csak az edzők valamint cserére váró játékosok tartózkodhatnak. Ettől a szagatott vonaltól 6 lábbal távolabb kezdődik a kispad. A player bench résznél gyűlnek össze a játékosok a mérkőzés alatt, innen nézik játszó a társaikat vagy fújják ki magukat. Itt vizsgálják a csapat orvosai és edzői a sérült játékosokat.

Minden NFL pad legalább 30 láb mély és mindkét oldalra a 32 yardos vonalig ér. A főiskolai padok a 25 yardos vonalakig nyúlnak. A középiskolákban is a 25 yardos vonal a padok határa de nem veszik olyan szigoruan mint az NFL pályákon. A sajtó valamint a szurkolók nem léphetnek be ide. A kispad területen belül, a játékosok használhatják a komunikációs eszközöket hogy értekezzenek a többi edzővel akik a stadionon belül fentebb helyezkednek el egy számukra fent tartott szobában. Innen jeleznek a csapatképvieslői is hogy informálják a PR osztályt a játékosok sérüléseiről. Ezután az információt a sajtó területen lévő média képviselők felé közvetítik, hogy a néző közönség is mihamarabb értesülhessen.

További cikkek ebben a témában: a pálya

A Pálya: méretek, vonalak

A pálya méretei:

A futball pálya méretei nem sokat változtak az évek során. A pálya 1881-től 100 yard hosszú és 53 1/3 yard széles volt. 1912-ben 10 yard mélységben létrehozták az end zone-okat. Ez azóta változatlan. Tehát egy foci pálya 360 láb hosszú és 180 láb széles. Néhány kiegészítő adat: 1 yard = 3 láb (feet), 1 yard = 91,44 centiméter, 1 inch = 2,54 centiméter



A pályát mindenhol fehér vonalak tarkítják. Mindegyiknek speciális jelentése van.

End Line: a pálya két végén található vonalak

Sidelines: A pálya két szélén helyezkednek el. Ezek az oldalvonalak.

Goal Lines: A gólvonalak 10 yardnyira benyúlnak a pályába és párhuzamosak a többi vonalra.

Field of play: A két gólvonal és az oldalvonalak közötti rész, ez nem más mint a játéktér.

50-yard line: A pályát kettéosztó vonal. A pálya közepén található.

End Zones: A gól vonal és a pálya végét jelző end line közötti rész az end zone.


A pályán ezen kívül még yard line-ok, hash mark-ok és a játékosok padját jelző vonalak is megtalálhatóak. A mai napig használnak festékez vagy jelző krétát, hogy ezeket a vonalakat felvigyék a fűre. Az end line-ok és az oldal vonalak 4 inch szélesek. Ezt egy minimum 6 láb széles fehér határ keretezi. Az összes határvonal, gólvonal, yard jelző vonal folytonos.

Ha egy játékos ezeken a vonalakon belül bírtokolja a labdát, akkor a labda játékban van.

További cikkek ebben a témában: a pálya

A profi futball népszerűsítése: Harold Grange

1870-es években kezdtek el igazán focizni az amerikaiak. Akkor már egyetemi valamint klub csapatok léteztek. A futball hamar az egyéniség forrásává vált a főiskolások számára. A századfordulóra pedig megszokott szombati tevékenységé lett.

A foci első 90 évében a főiskolai, egyetemi futball sokkal népszerűbb volt mint a profi futball. Még ma is átitatja a College focit a tradíció és az iskolák közti rivalizálás. 80 évvel ezelőtt nem volt ritka, hogy 50000 szurkoló látogatott el egy iskolai mérkőzésre. Ugyanekkor egy NFL mérkőzésre a legjobb esetben is csak 5000 voltak kíváncsiak.

(Harold "Red" Grange a vágtató szellem "Galloping Ghost")

1925-ben egy nappal miután a főiskolás idény véget ért, Harold "Red" Grange az Illinoisi All- American halfback szerződést kötött a küszködő Chicago Bears-szel. A szerződés 19 játékra szolt. A Chicago Bears-nél Running back pozícióban kezdett el játszani az egyetemi 77-es mezszámával. 100000 dollárra rúgott a bére amit nagyrészt a belépőkből fedeztek. Ez hatalmas összegnek számított abban a korban amikor egy tipikus játékos bére kevesebb volt 100 dollárnál játékonként.

Még abban az évben a hálaadás napi játékra 36000 szurkoló sereglett ki (ez akkor a profi foci történetében rekord tömeg volt), hogy lássa, hogyan harcol Grange és a Bears az akkori liga legjobbjával a Chicago Cardinals-szal. A mérkőzés pontnélküli döntetlennel végződött a Cubs Park-ban. A Bears hatásvadász körútra indult. A New Yorki Polo Grounds-ban több mint 65000 ember figyelte a gallopozó szellemet "The Galloping Ghost", Grange-ot hogyan mérkőzik meg a New York Giants-szel. Grange egy 35 yardos interception (az ellenség passzának elcsípése) visszahordással szerzett touchdown-nal járult hozzá a Bears 19-7 győzelméhez. Azon a mérkőzésen 53 yardot futott labdával, elkapott egy 23 yardos passzot, valamint 2 sikeres 32 yardos passzot adott.

Habár Grange rengeteg új rajongót vonzott a profi ligához, az 1930-as évek bajnoki meccseire kevesebb mint 30000 ember látogatott el mérkőzésenként.

(Harold Grange 1925-ben)

A profi futball csak az 1960-as években emelkedett a főiskolai társa népszerüségi szintjére. Ekkor kezdték el sugározni televízión a mérkőzéseket. Több évtizedbe került az NFL számára, hogy a főiskolás focit kiszorítsa a helyéről. A mai napig vannak olyan főiskolai és egyetemi csapatok, melyeknek ugyanolyan nagy rajongó tábora van mint néhány NFL csapatnak.

További cikkek ebben a témában: kezdetek

Kezdetek III. A profi Futball kezdete

(flying wedge)

A profi focit az egyetemek közötti futball egyesület "Intercollegiate Football Association" eltűnése után kezdték el játszani 1895 körül. 1920-ban megalapították az "American Professional Football Association" Amerikai Profi Futball Egyesületet. Egy évvel később újraszervezték és 1922-ben új nevet kapott: "National Football League" Nemzeti Futball Liga.

Az APFA egy kis diszkréció ellenében széles körben osztogatta a csapatoknak a játékjogot. Az NFL-ben azonban 1946-1949 csak 10 csapat játszhatott. Az APFA-ban megalakulása és az átalakítása közti időben 23 csapat játszott.

(1970-es évekből egy Stancraft sport kártya a két főcsoport csapatainak sisakjaival)

1970-ben majdnem 50 évvel az első profi szövetség megalakulása után, az NFL 16 csapata összeolvadt az AFL 10 csapatával. Így egy olyan Liga alakult meg aminek két konferenciája van. Az 1980-as években további bővítésekre került sor. Az 93/94 NFL szezonban 30 csapatnak adták meg a játékjogot. A további növekedéshez vezető lépcső az NFL 8 divízióra való osztása volt 2002-ben. Mindegyik divízióban 4 csapat játszik. Jelenleg 32 csapat állhat így pályára a Profi futball ligában.

A profi foci sem volt tökéletes, csakúgy mint az egyetemi kollégája. Az Össz-Amerikai futball konferencia "All-American Football conference" és a "World Football League" is aközé a számos versengő liga közé tartozik amelyek megszűntek. Az All-American Football conference 1946-1949 működött, a World Football League 1974-1975 bírta csak.

1987-ben megjelent egy újfajta játékforma, Az aréna foci "Arena Football". Ezt bent játszák tavasszal a 8 főből álló csapatok. A mai napig fennmaradt de koránt sem élvez olyan népszerűséget vagy sikert mint ami az NFL-t övezi.

További cikkek ebben a témában: kezdetek

Kezdetek II. Walter Camp

(Walter Camp)

Walter Camp-et tartják az amerikai futball atyjának. A Yale szenzációs játékosa volt valamint nagymértékben neki köszönhetőek a változások. Az ő segítségével íródtak meg a futball első hivatalos szabályai 1876 körül. A keleti parton valamint Kanadában már ezeket a szabályokat alkalmazták. 1880-ban a felügyelete alatt a játékosok számát 15 főről 11-re(a mai létszám) csökkentették. A labda játékba hozására pedig a középről "snap"-elést vezették be a rögbiben megszokott "scrum" helyett.

scrum: mind két fél játékosai szorosan összegyűlnek, fejeikkel egymásnak támaszkodnak, míg a labdát közéjük nem dobják. Ezután a játékosok lábmunkájuk segítségével próbálják birtokba venni a labdát. Az amerikai foci egyedi tulajdonsága, hogy használható kézmunka. Míg a rögbiben és az európai fociban tiltott.

A pálya méretét 110 yard-ra módosította. Camp vezette be a "system of downs"-t (1882) akkoriban ahhoz, hogy a csapat tovább birtokolhassa a labdát 3 játék alatt 5 yardot kellet nyerniük. /Ma 10 (1906-os szabálymódosítás) yardot kell nyernie a csapatoknak ha birtokolni szeretné a labdát vagy a 4. próbálkozásnál eldönteni hogy "punt"-olnak e (kézből rúgás). A "fourth down"-t 1912-ben vezették be./ 1888-ban a derék alatti szerelést "tackle"-t legalizálták. Ez a játékot még veszélyesebbé tette. Ekkor vált populárissá az a támadó alakzat ami később a repülő ék "flying wedge" néven vált ismertté. Ebben az esetben majdnem az egész csapat (10 játékos) szaladhat a labdahordozójukat védve az ellenséggel szemben.

Egy évtizeden belül a játék növekvő brutalitása oda vezetett, hogy néhány egyetemről kitiltották. Majdnem 180 játékos szenvedett komolyabb sérüléseket és 18 halálesetet is jelentettek, az embertelen akciók következtében, melyek mindennapossá váltak. 1905-ben Theodore Roosevelt elnök összehívta a Harvardot, a Princetont, és a Yalet, hogy megmentsék a sportot a kimúlástól. Szigorítottak a szabályokon, hogy a játékot kevésbé brutálissá és veszélyessé tehessék.

Az első találkozó alkalmával megállapodtak egy 7 tagú szabály bizottság felállításában. A következő gyűlésen több mint 60 intézmény támogatta a javaslatot. Később ez a bizottság a National Collegiate Athletic Association (nemzeti egyetemek közötti sport egyesület) néven vált ismertté, melynek rövidítése NCAA.


Ennek a bizottságnak köszönhető az előre passz legalizálása, aminek következtében a játék stílus nyitottabbá vált a pályán. A piszkos trükköket, melyek annyi balesetet és halálos áldozatot okoztak betiltották. Tiltottá vált a csapattárssal való összekarolás is amivel régebben utat törtek a labdás játékosnak. A játék idejét 70 percről 60 percre csökkentették. Megalapították a labda hossznyi semleges zónát is, amely minden egyes játék elején a két csapatot elválasztotta.

(Fritz Pollard volt az első afro amerika akit beválasztottak Walter Camp legjobb védekező játákosai közé "Walter Camp's All-America backfield" (1916))

Ma, több mint 100 évvel az NCAA megalakulása óta az egyetemi foci az egyik legkedveltebb sportágként tündököl. A főiskolákat és az egyetemeket az NCAA irányelveinek megfelelően 3 divízióba sorolták. Minden divízió több csoportból "conference" áll. A szezon és conference játékok vezetnek az utó szezon kupa "bowl" játékaihoz ahor a conference bajnokok vívnak egymással a világ tévénézőinek szemeláttára. Ezek közül néhányat mint a Rose Bowl-t, új év napján tartják a Californiai Pasadenaban. A Big Ten és Pacific Ten conference bajnokai ugornak egymásnak. Egyéb ilyen kupák az Orange Bowl a Floridai Miamiban, a Sugar Bowl a Lousianai New Orleansban, a Cotton Bowl a Texasi Dallasban, és a Peach Bowl a Georgiai Atlantaban kerül megrendezésre.

A játék sokat és nagyot változott az évek során. Letisztult. Hatalmas utat tett meg a közeli lövések óta és azóta, hogy a quarterback-et (irányító) késői ütések tömkelege éri a fején. De egyvalami változatlan a foci ma is sok ütközéssel jár, ezek pedig fájdalommal és sérülésekkel. A szabályok azon változtatása ellenére, hogy védje a quarterback-eket sok agyrázkódásról lehet hallani. A játékosok nagyobbak, gyorsabbak erősebbek lettek.

További cikkek ebben a témában: kezdetek