Az agilitás fejlesztése: ugrókötelezés

A fürgeség fejlesztésének első lépése az ugrókötelezéssel kezdődik. Ez a módszer már évszázados hagyományokra nyúlik vissza és valószínűleg továbbra is az edzésrepertoárok részese marad. De miért is ilyen jó ez a két végén markolattal megtoldott „zsinór” darab? A válasz a részletekben rejlik.

A gyakorláshoz szükséges mozdulatsorokat viszonylag könnyű elsajátítani. A felszerelés könnyen szállítható, szinte mindenhol használható, emellett költséghatékony. Bármilyen szinten játszó atléta számára; a legfiatalabbtól a legtapasztaltabbig rengeteg jótéteménnyel jár.

A gyakorlatok végrehajtásánál fontos a sebesség. Ezen a megerőltetési szinten számos képesség és testi folyamat szinergikus egyensúlyba kerül:

• láb sebesség
• kéz sebesség
• munka kapacitás
• szív és érrendszer
• koncentráció
• motorikus képességek
• test összehangolása
• időzítés
• testzsír csökkenése
• puha szövetek erősödése
• egyensúly

Ezen folyamatok egyensúlyának eléréséhez azonban el kell sajátítani a kötél gyakorlatok megfelelő mechanikáját. Szerencsére az ugrókötél tanulógörbéje igen lapos, vagyis hamar megismerhető és átvihető a gyakorlatba. Mérsékelt, folyamatos és könnyű tempóban érdemes elkezdeni. Majd ahogy magabiztosabbnak érzed magad úgy növelhető a tempó.

Az első pár hét amolyan bevezetésként tekintendő. A tested gyorsan alkalmazkodni fog az általad támasztott megterheléshez és hamarosan kegyetlenül támadhatod a teljesítő képességed határait.

Na de kötél nélkül nem megy. A kiválasztásnál egy fontos szempont van. A kötél hosszúsága. Elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy amikor a lábad alatt átlendíted a törzs magasságáig feljöjjön. Nem érdemes drága modelleket választani, kivéve akkor, ha sokáig akarod nyüstölni anélkül, hogy pár évente újat kellene venni. Gyerekek esetében - mivel nőnek - a hosszúságban könnyen állítható darabok is megfontolandóak.

Miután megvan a kötél nincs más dolgod csak gyakorolni és edzeni. Ugrókötelezés közben a kezek pozíciója drasztikus különbségekhez vezet. A legtöbb atléta kezeit természetes állásba engedi az oldala mellé. A kötél sebessége ilyenkor leginkább a csukló mozgásától függ. Ez egy egyszerű és könnyen elsajátítható módszer az ugrókötelezéshez.

A kezek használatának egy alternatív módja azonban egyéb jótékony hatásokat is kínál. Ilyen hatás a bicepsz fejlődése és a mozgás sebességének növekedése. Ahelyett, hogy leengednéd a kezed, tartsd a könyöködet az oldaladnál. Az alkarjaid megközelítőleg legyenek párhuzamosak a talajjal. Ebben az esetben a kötél pörgetését nagyrészt az alkarjaid és a bicepszeid fogják végezni. Amint sikerül megszokni ezt a stílust radikális gyorsulást fogsz tapasztalni a kötél sebességében. A percenkénti 90-120 fordulat már elfogadható.

Ahogy egyre magabiztosabban használod a tanultakat, úgy lehet bevezetni a különféle mozdulatmintákat az edzésedbe. Ezeket aztán kombinálhatod. Gyakorlatilag végtelen számú lehetőség tárulkozik fel előtted és mindig lehet valami újat tanulni. Kezdetekben azonban elegendő a szimpla mozdulatsorok elsajátítása variálgatás nélkül. Ahogy a munkakapacitásod határai kitolódnak úgy jönnek a képbe az egy perces aktív pihenéssel megtűzdelt 3 perces körök. Az aktív pihenés itt gyakorlattal megtűzdelt kellemes időtöltést jelent.

Ha rendszeresen műveled a kötélpörgetést, meglepődve tapasztalhatod a gyors fejlődést. Amint az alapgyakorlatokat magabiztosan elsajátítottad és képes vagy minimum 3 percig egyetlen megakadás nélkül végrehajtani őket, akkor akár az alábbi mintát is alkalmazhatod. Az effektív három perc 15 másodperces blokkokra bontva vezet végig egy csomag mozdulatsoron. A folyamatos változtatás kihívó feladat és szép eredményekkel kecsegtet. (Érdemes egy órát beállítani, hogy 15 másodpercenként jelezze a váltásokat.)

A minta:

Idő (másodpercekben) Gyakorlat

0–15 Alap, 2 láb együtt

15–30 Kezek keresztezése

30–45 Ali Shuffle

45–60 Dupla átpörgetés

60–75 Egyik-oldalról a másikra ugrálás

75–90 Kezek keresztezése

90–105 Csípőfordítás (párhuzamos lábakkal)

105–120 Kezek keresztezése

120–135 Csípőfordítás (bal láb elől)

135–150 Kezek keresztezése

150–165 Csípőfordítás (jobb láb elől)

165–180 Magas térdemelés

Gyakorlatok leírása:

Alap, 2 láb együtt: Olyan magasra ugorj fel az összezárt lábaiddal, hogy a kötél áthaladhasson alattuk. A sebesség a meghatározó faktor.

Kezek keresztezése: Ahogy a kötél elkezd áthaladni a fejed fölött egyik kezeddel gyorsan keresztezd a másikat, amolyan ostorozó mozdulattal.

Ali Shuffle: Úgy váltogasd a lábaidat előre hátra, mint a legendás bokszoló. (Egy két lábfejnyi távolság legyen a lábaid között.)

Dupla átpörgetés: Olyan magasra ugorj, hogy egy ugrás alatt kétszer tudd megpörgetni a kötelet a lábaid alatt.

Egyik-oldalról a másikra ugrálás: Egy képzeletbeli vonalon maradva ugorj páros lábbal egyik oldalról a másikra. A vonal két végpont távolsága közel esik egymáshoz.

Csípőfordítás (párhuzamos lábakkal): Páros lábon ugrálás közben a csípődet fordítsd előre hátra, minden körben 90 fokban.

Csípőfordítás (bal láb elől): Bal lábbal elől, mint a bokszolók alapállásánál, gyorsan fordítsd a csípődet előre hátra.

Csípőfordítás (jobb láb elől): Jobb lábbal elől, mint a bokszolók alapállásánál, gyorsan fordítsd a csípődet előre hátra.

Magas térdemelés: Egyhelyben fuss magas térdemeléssel.

Így hogy már a minta gyakorlatok is bekerültek a mozaikba lassan összeáll a teljes kép. Minden kör 4 percből áll. 3 perc ugrókötelezés és 1 perc szünet. Általában 6 teljes kör a javallott, de könnyen kalkulálhatsz a szabadidőd vagy a céljaid függvényében is.

Ugrókötél programok:

A ugrókötél program:

1,2,3 kör között 30 másodperc fekvőtámasz ökölbe szorított kezekkel

4,5,6 kör között 30 másodperc tolózkodás (dip)

B ugrókötél program:

1,2,3 kör között 30 másodperc négyütemű fekvő (burpee)

4,5,6 kör között 30 másodperc törölközős húzódzkodás

C ugrókötél program:

1,2,3 kör között 30 másodperc gyors függőleges ugrálás

4,5,6 kör között 30 másodperc szlalomozó ugrálás

D ugrókötél program (90 másodperc szünettel):

1,2,3 kör között 30 másodperc fekvőtámasz + 15 négyütemű fekvő

4,5,6 kör között 30 másodperc törölközős húzódzkodás + 15 négyütemű fekvő

Ha van kedved és kitartásod idővel akár ezt az ürgét is letáncolhatod ;)

Az agilitás fejlesztése

Egy játékos gyorsasága nem feltétlenül azon múlik, hogy milyen fürgén futja a 40 yardos sprintet. A football-ban minden játékos megvívja a saját harcát a területért. Ez a terület olykor elég nagy ahhoz, hogy szimplán sprinttel meglehessen nyerni a személyes küzdelmet. De legtöbbször nincs erre egyből lehetőség. Ekkor a pályán a siker igazi meghatározóivá a reakcióidő, az egyensúly és az agilitás válik.

A fürgeség trenírozásának egyik legnagyszerűbb érdeme, hogy szinte azonnali és közvetlen hatása van a játékos erőfeszítése következtében. Ezen túl bármelyik edzéstől jobban előkészíti a testet a speciális fizikális gyakorlatokra. Mindezeknek köszönhetően számos edzésprogram értékes eleme az agilitás fejlesztése.

A fürgeség fejlesztésének is mint minden egyéb gyakorlatnak sokféle módja létezik, azonban bizonyos elemek itt is megegyeznek. A sport specifikus gyakorlatokon kívül szinte valamennyi tartalmazza az ügyességi létrás, az ugróköteles és a bójás gyakorlatokat. Az amerikai football esetében sincs ez másképpen.

Az agilitás fejlesztése című postjaimban az alábbiakra térek majd ki:

• Ugróköteles gyakorlatok
• Ügyességi létrás gyakorlatok
• Bójás gyakorlatok
• Bag-es gyakorlatok

Wide receiver gyakorlatok - bevágás

Az éles irányváltásokat megkövetelő utaknál az elkapó annak érdekében, hogy ne veszítsen a sebességéből "kötő-mozdulatsort" használ. Ilyen utak például a post, a corner és a slant.

A technika nem bonyolult. Belső bevágás esetén a külső lábbal ferdén kitámasztunk. Eközben erős fej és váll cselt alkalmazunk. A belső lábunkat az út irányába lendítjük. Arra kell törekedni, hogy az irányváltás minél szögletesebb legyen.

Wide receiver gyakorlatok - szabadulás

Az alábbi videó részletesebben szemléltet pár szabadulási technikát, amit az elkapók védőjük ellen bevethetnek.

Wide receiver gyakorlatok

Korábban böngészve bukkantam rá egy slideshow szerű prezentálásra, mely a Florida Gator játékosai segítségével mutat be football gyakorlatokat némi szöveggel megtarkítva. Az első tartalma a következő volt:

Kezdő póz:

• A belső láb elől, a lábujjak egyenesen előre néznek.
• A futók négy pontos állásánál használt pózból ered az elkapók póza.
• A karok felemelve, futás kész pozícióban.
• Az alkar nem ér hozzá a combokhoz.
• A testsúly az első térdre nehezedik.
• Az első láb sarka minimálisan megemelve. Főleg a térd és a lábfej elülső része tart.
• A hátsó térdnek nyújtva kell lennie, míg a sarok legalább két centivel meg van emelve.
• A vállak párhuzamosak a scrimmage vonalával, a fej előrenéz. Ekkor olvassa le az elkapó a védő coverage-et. Ezután befordítja a fejét a labda felé.
• Minden játékra ugyan ezt a pózt kell használni, teljesen mindegy, hogy futás lesz-e vagy passzjáték.
• Press coverage esetén a hátsó lábat előrébb és kissé szélesebben helyezzük el. Az első láb sarkának magasságában legyen a hátsó láb lábujjainak vége.

Elindulás:

• Az elkapó kirobban a kezdő pózból.
• A szem mindig a pálya mélyére néz.
• Az első lábról elrugaszkodva kezdődik a kirobbanás, miközben a vállak alacsonyan vannak.
• Gyors karmunka (a lábaid csak olyan gyorsan mozoghatnak amennyire a kezeid)
• Nem engedheted meg magadnak a hátra illetve vagy a felesleges lépéseket sem.
• Minden fölösleges mozdulattól tisztítsd meg a kezdést.
• Emlékezz arra, hogy a DB-k egyik legnagyobb félelme, hogyha mélyen verik meg őket. Ezért támadd a köztetek lévő közt (cushion).
• Minden játék esetében (futás, passz) ugyan így robbanunk ki.

Szabadulás:

• Támadd meg a védődet!
• Használd a fegyverként a kezeidet.
• A lábaidnak és a kezeidnek folyamatosan mozogniuk kell.
• Légy pozitív! Meg tudod verni a védődet!
• A védő technikájától függően használd a szabadulási technikákat.

Garbage Picking Field Goal Kicking Philadelphia Phenomenon (1998)

A szerencsének és a körülményeknek köszönhetően a Philadelphia Eagles felfedez és szerződtet egy Philadelphia-i szemetest, aki lábizmai fejlesztését nagyrészt a hidraulikus-kar rugdosásának köszönheti...

Usa vs. the World

Aki esetleg lemaradt róla:

http://ibnsports.com/?vid=5429

Védő falember vs. drive blokk

Az első támadó blokkfajta, amivel egy védő falember a leggyakrabban találkozik az a drive blokk. Ez esetben a támadó blokkoló a védővel szemben helyezkedik el. A blokk során a támadó megpróbálja majd eltolni a védőt a scrimmage-ről.

Ahogy a blokkoló közeledik a védő felé, fontos, hogy a védő is lendületet vegyen a támadója irányába. Széles alapállás és apró erőteljes lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen esélye ellenfele legyőzésére.


Az ütközés pillanatában a vállvédők egy magasságban vagy a jobbik esetben a védőé egy kissé lentebb található. Ebben a helyzetben a védő felé billen a mérleg nyelve. Megakadályozza blokkolóját abban, hogy alákerüljön és eltolja a scrimmage-ről.

Ahogy az ütközéskor a védő előrelép, a sisakját a lyuk felelőssége irányába oldalra csúsztatja. Erre azért van szükség, hogy lássa, mi történik a blokkoló mögött. Általában a védő a drive blokkoló egyik oldaláért felelős. Ez alól az a kivétel, amikor egy-egy futósávra kell figyelnie a blokkoló két oldalán.

Az ütközés pillanatában más is történik. A védő alulról felfelé lendítve a karjait a számoknál megüti a kezeivel ellenfelét. Ebből a pontból különféle kéztechnikák alkalmazásával már szeparálódhat a blokkolójától.

Amennyiben a snap pillanatában a védő oldalra lépéssel vagy keresztlépéssel kezd azért, hogy biztosítsa a lyukat, akkor azonnal a támadója egyik vagy másik oldalára kerül. Az ilyen védekezésnél a védőnek vissza kell magát harcolnia a drive blokkolóhoz. Ekkor megtudja akadályozni támadóját abban, hogy a (védő) saját oldalra mozgását használhassa fel ellene arra, hogy letolja a scrimmage-ről.

Super Bowl VI

1972 január 16-án a New Orleans-i Tulante Stadion másodjára adott otthont az amerikai football egyik legnagyobb eseményének a Super Bowl-nak. Az egyik leginnovatívabb edző Tom Landry, Doomsday Defense-e megremegtette a Miami Dolphins támadását.

Bővebben...

A védőfal blokk olvasása

A védő falember első feladata, hogy legyőzze blokkolóját. Ha nem ezt teszi, és a labdást kutatja, könnyen előfordulhat, hogy lekapcsolják mielőtt észbe kapna. Első tehát a blokkoló, aztán kerülhet a labdás a horogra.

A védőjátékos pályán végzett sikeres blokk elvéreztetése az alábbi feladatokkal kezdődik:

• Meg kell határoznia, hogy ki a potenciális blokkolója.
  
• Tudnia kell, hogy tőle milyen blokkokra számíthat.
  
• Ha a fenti két pontot tisztázta magában, akkor tudni fogja milyen blokk legyőzési technikákat kell előkapnia, hogy ellenfele scrimmage-en szőtt terveit pár yarddal visszavesse.

A legnehezebb feladata a Nose Tackle-nek van a blokkolója megállapításában. Mivel a formáció közepén áll, őt bármelyik oldalról megtámadhatják. Ennek a játékosnak ezért egy picivel tovább is eltarthat míg felismeri a blokk szituációt.

A Nose Tackle-re első számú fenyegetés a (1) center. Utána következik az (2) erős oldali guard, a (3) gyenge oldali guard, a (4) legközelebbi futó, (5) erős oldali tackle, (6) gyenge oldali tackle és legvégül a (7) tight end.


Amire számíthat:
A centertől: drive-, hook blokk vagy duplázás
Az erős oldali guard-tól: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A gyenge oldali guard-tól: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A legközelebbi futótól: lead blokk vagy késleltetett duplázás
Erős oldali tackle-től: trap
Gyenge oldali tackle-től: trap
A tight end-től: trap vagy késleltetett duplázás

A Defensive Tackle-re első számú fenyegetés a(1) legközelebbi guard. Utána a (2) legközelebbi tackle, a (3) center, a (4) túlsó guard, a (5) legközelebbi futó és legvégül a(6) túlsó tackle.



Amire számíthat:
A legközelebbi guard-tól: drive-, hook blokk vagy duplázás
A legközelebbi tackle-től: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A centertől: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A túlsó guard-tól: gyors trap
A legközelebbi futótól: lead blokk
A túlsó tackle-től: lassú trap

Az erős oldali Defensive End-re első számú fenyegetés a(1) legközelebbi tackle. Utána a (2) tight end, a (3) legközelebbi guard, a (4) legközelebbi futó, és legvégül a (5) túlsó guard.


Amire számíthat:
A legközelebbi tackle-től: drive-, hook blokk vagy duplázás
A tight end-től: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A legközelebbi guard-tól: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A legközelebbi futótól: lead
A túlsó guard-tól: trap

A gyenge oldali Defensive End-re első számú fenyegetés a (1) legközelebbi tackle. Utána a (2) legközelebbi guard, a (3) legközelebbi futó, és legvégül a (4) túlsó guard.


Amire számíthat:
A legközelebbi tackle-től: drive-, hook blokk vagy duplázás
A legközelebbi guard-tól: angle-, scoop blokk vagy duplázás
A legközelebbi futótól: lead
A túlsó guard-tól: trap

Drew Brees az olimpiai íjászok ellen

Bizonyára sokaknak ismerős a Sport Science alábbi adása. Nos akik nem látták volna, azoknak itt az alkalom, hogy megtegyék azt. Drew pontosságát egy olimpiai íjászok által használt céltábla és a sport science érzékelői segítségével mérték. Az olimpikon íjászok 10 pontot kapnak lövésükért, ha a céltábla belső két sárga gyűrűjén belül érnek célba. A második gyűrű átmérője mindössze 12.2 cm. Ez olyan kis célpont, amit még a legjobb íjászoknak is nehéz eltalálniuk. A 2008-as olimpián kilőtt összes íj mindössze 15%-a talált célba a belső két gyűrűn belülre. Drew 20 yardról leselkedett neki a feladatnak, hogy kiderítsék mennyivel pontosabb vagy rosszabb egy NFL irányító a világ legjobb íjászaival szemben. A köretet leszámítva 4:10-nél kezdődik a football kedvelői számára az érdekes rész.

Super Bowl V

1971 január 17-én a Super Bowl-ok történelmében több minden megváltozott. Először mérkőztek műfüves pályán a résztvevők. Először csapott össze az AFC és az NFC.

Bővebben...

The Comebacks / Tuti lúzerek (2007)

Ha egy szóval kellene jellemezni Fields edző eddigi munkásságát, azt mondanánk: szánalmas. Ha két szóval, akkor azt mondanánk: alulmúlhatatlanul szánalmas. Tulajdonképpen nagyon jó eséllyel pályázna a sporttörténet legrosszabb edzőjének díjára, de sajnos annyira balszerencsés, hogy még egy ilyen díjat is képtelen lenne elnyerni. Fileds a visszavonuláson gondolkodik, de egy pályatársa meggyőzi, hogy ne adja fel az álmait, és tegyen még egy utolsó próbát. Az edzők szégyene Texasban kap munkát, ahol a Heartland Egyetem focicsapatát bízzák rá. A sors gonosz tréfát űz emberünkkel, ugyanis ebben a csapatban a sporttörténet legszánalmasabb játékosai gyűltek össze. Fields kétségbeesetten próbál erősítést keríteni új csapatának, de a helyzet ha lehet napról napra csak rosszabb lesz, pedig hamarosan a bajnokságban kellene bizonyítaniuk...

Forrás: kritikustomeg.org

A wildcat formáció egy lehetséges levédése

A wildcat levédekezésénél 6 alap feladaton kell fejben végigszaladni a védőknek. Ebből 3 snap előtt és 3 snap után esedékes.

Snap előtt:

Gyors felismerés:
Az első feladat, hogy a védelem mind a 11 játékosa figyelje mi történik, amikor a támadó fél bontja a huddle-jét. Amint az ellenfél kirohan a huddle-ből, minden a gyors felismerésen múlik. Könnyű feladatnak tűnik, azonban a küzdelem hevében nem minden ilyen világos és egyszerű. A támadó fal normálisnak nézhet ki, de amikor elkezdődik a játék hirtelen kiderül, hogy wildcat-tal van dolguk.

Az irányító az, aki tipikusan a leghamrabb leleplezheti saját felállásukat. Ha wideout-ba áll fel, ha motion-ben van vagy a pályát is elhagyja, akkor wildcat-ra lehet számítani. Amint a védő féltől ezt észleli valaki, azonnal jeleznie kell a többieknek. Ha ez nem történik meg a védelem tagjai rosszul helyezkedhetnek el már a támadás előtt.

A játékos pozíciók figyelése:
Amint a védelem felismerte, hogy valamiféle wildcat-ra kell számítania, kiemelkedően fontossá válik, hogy tudják melyik ellenfél hol van és a támadó vonal kiegyensúlyozatlan e. Például ha a támadó falban a labda egyik oldalán egy tight end, egy guard, míg a másik oldalán egy guard és két tackle áll, számban teljesen stimmel minden. A védőnek ugyanolyan standardnak tűnhet, mint a többi formáció esetén. De ebben az esetben az azonos oldali két tackle eltolhatja az egész védelmet, mert erőben felülmúlják az azon az oldalon játszó védő játékosokat. A védelemnek alkalmazkodnia kell és ki kell egyensúlyoznia az erőviszonyokat.

Az a védelem, amelyik felismeri a faljátékosok felállását nem kerül hátrányba.

Számításba jön-e az irányító:
A footballban az edzők nagymértékben támaszkodnak a statisztikákra. Az olyan wildcat esetén, ahol az irányító pályán marad, figyelik milyen mértékben vonják be őket a játékba. Adattal rendelkeznek azzal kapcsolatban, milyen gyakran indul futás az irányító oldalára, részt vesznek-e dupla passzjátékos szituációkban. A dupla passzjátéknál a futó kapja a snap-et, majd egy lateral passzal továbbítja a labdát az irányítónak, aki később azt a pálya mélyén szaladó célpontjának adja fel légi postán. Ha a támadó csapat nem szereti játszatni az irányítóját a futásoknál és a dupla passzot sem kockáztatják meg, valószínűleg 10 a 10 elleni footballra készülnek. Az irányítót és az ő rá osztott játékost szinte számításba sem veszik. A támadás azt akarja, hogy egy az egy elleni játékszituáció alakuljon ki, mivel ez kedvező a számukra. A védelemnek a legtöbb esetben azonban az irányítót teljes mértékben nem kell számításba vennie. Olyan mintha egy fél embert kellene őrizni.

Snap után:

Nem kell pánikolni:
Miután snap-pelik a ladbát rengeteg wildcat formációnál a futók, az elkapók és az irányító(ha pályán van) különböző irányba indul. Akár két back futja az option-t, akár a wideot futja a sweep-et vagy a reverse-t vagy éppen az irányító van motion-ben, a védelemnek hideg fejjel kell játszania és ragaszkodni a football alap szabályaihoz. Ha a futó kapja a labdát, érdemes tudni róla, hogy tud e dobni. Ha egyértelmű, hogy nem akkor úgy kezelendő, mint egy futó. A normálishoz képest annyi a különbség, hogy ő kapta a snap-et. Ha a wideout reverse-ben jön, úgy kezelendő, mint egy alap reverse. A játékok alapszintre egyszerűsítése a védelem munkáját kiemelkedő módon megkönnyíti. Eltűnnek a zavart okozó elemek és a feladatra koncentrálhatnak. Nem keletkezik pánik és azzal együtt felfordulás.

Ha a zavartság érzését megspórolják maguknak a védők, akkor feltűnik, hogy ugyanazokat a normál játékokat futtatja az ellenfél, csak az irányító helyén áll más. A támadás célja, hogy zavart keltsen, gondolkodásra kényszerítse ellenfelét. A szokatlan szituáció is a támadó fél malmára hajtja a vizet. Értékes másodperceket nyernek. Ha azonban a védelem minden tagja a saját feladatára koncentrál, akkor az wildcat sikerét vékony pengére tereli.

Ha a futó mégis csak tud dobni:
A legtöbb védő edző egyetért abban, hogy egy szokatlan pozícióban játszó játékos előnyt jelenthet. A megoldás szimplán, hogy készülni kell rá. Amikor tehát a futó elkezd hátrálni a passzhoz, a védelemnek is helyezkednie kell. A kulcs a szituáció felismerésében rejlik. Bízniuk kell abban is, hogy a futó inkább csak passzot színlel, nem pedig dob.

Ha futásos vagy passz option play-t játszik az ellenfél, általában az első dolog amit a védelemnek tennie kell az az, hogy a futás esélyeit lenullázzák, és rákényszerítik a második játékosra a dobást. Probléma akkor merülhet fel, hogyha ez a második játékos a futáson kívül a dobáshoz is ért.

A védő fal áthatolásai visszabillentik a mérleg nyelvét:
A védő fal tagjainak áttörése rengeteg problémát képes megoldani. Ha nem nyitnak függőleges futó utat a formációjuk közepén pl. egy center mögötti guard pull-al, akkor előnyt kovácsolhatnak azzal, hogy a labdát az oldalvonalak felé kényszerítik. A labdás játékosnak többet kell talpalnia, több ideje lesz a védelemnek, hogy reagáljon és alkalmazkodjon. A támadó fél esélyei csökkennek.

Ha a snap pillanatában pull-t csinál egy védő falember és a futó kapja a snap-et abból nagy baj lehet. A közvetlen snap előnye, hogy a futó azonnal kirobbanhat. A frissen nyílt utakat mérlegelheti és a számára legjobbnak ítélt lehetőségre azonnal rábólinthat. Gyorsan áttörhet a védelem első vonalán. Azonban ha a védelem nem teremti meg ezt a luxust ellenfelének, nem tehet mást a futó, mint hogy oldalra indul.

Az utolsó feladat összegezve az, hogy a védelemnek a támadás közepét össze kell roppantania.

Formációk: Wildcat

A wildcat formáció a single-wing egy olyan variációja, amit a football minden szintjén előszeretettel alkalmaznak. Alapja Pop Warner több mint egy évszázados munkájának gyümölcsén nyugszik. A formáció építgetése kis túlzással már 1906-ban megkezdődött. Közel 92 évvel később 1998-ban Hugh Wyatt az La Center (WA) High School Wildcats edzője publikált egy cikket támadásával kapcsolatban. A double wing gurujának publikációja futótűzként terjedt az Amerikai középiskolai footballban. Később a wildcat formációra keresztelt támadást szinte az összes középiskola adoptálta.

A formáció több támadó rendszerbe beépíthető, azonban alapköve ugyan az. Nem a quarterback kapja a közvetlen snap-et hanem, a wildcat QB pozícióban játszó szélső elkapó vagy futó. A formáció kiegyensúlyozatlan, vagyis a labda egyik oldalán több a játékos, mint a másikon). Alap esetben egy guard, egy tight end és egy slot receiver áll a center egyik oldalán. A másik oldalán pedig egy guard, két tackle, egy elkapó és az irányító áll fel.

A formációt kifejezetten futójátékokra alakították ki. Egy „hagyományos” futójátéknál az irányító, azon kívül, hogy megkapja a snap-et és átadja a labdát nem sok mindent csinál. Ebből a szemszögből nézve ha a QB-t nem számítjuk, mivel gyakorlatilag “haszontalan” a futásoknál 10 támadó néz szembe 11 védővel. A wildcat ezen az arányon változtat.

Az alap wildcat formáció az irányítót kitolja a dobozból a támadó felállás szélére. A védelem nem tudhatja, hogy fenyegetés e rájuk nézve, ezért ráállítanak egy embert. Így a fent említett számok között egyenlőség jön létre. 10 védőnek kell megállítania 10 támadót. A wildcat formáció emellett általában ugyan azokat a snap előtti mozgásokat (motion) alkalmazza. Ezáltal a snap előtt, a játékok félelmetesen hasonlíthatnak egymásra. A snap után több minden történhet. Számos single wing vagy delaware wing T futást indíthat a támadó fél.

Az egyetemi footballban Gus Malzahn és David Lee tette népszerűvé a wildcat felállást. Az Arkansas Razorbacks csapatánál először Malzahn vezette be a wildcat-ot 2006-ban és mikor 2007-ben lemondott támadó koordinátori tevékenységéről, Lee vette át posztját.

Boldog Karácsonyt!

Super Bowl IV

A New Orleans-i Tulane Stadionjában 1970 január 11-én az AFL ismét bizonyított. A Super Bowl IV a Kansas City Chiefs és az NFL bajnok Minnesota Vikings kiegyenlítettlen harcáról szolt.

Bővebben...

Super Bowl III

1969 január 12-én 75 ezer ember sereglett ki a New York Jets és a Baltimore Colts mérkőzésére. A Jets egy olyan csapattal készült megütközni, akik szezon alatti 16 mérkőzésükből csak egyet vesztettek el.

Bővebben...

Játék hívás dióhéjban

A huddle-ben a quarterback nem húzza az időt a play hosszas magyarázásával. A táblázás hosszú percei felelnek azért, hogy az itt elhangzó zagyva szavak és számok, értelmes játékká álljanak össze a fejekben. A játék hívásának sorrendje van.

1. A formációval kezdi az irányító. Ide sorolható a beállítás „adjust” és a motion is.
2. A játék száma. (pl. 32 iso)
3. Snap száma (első hangra, színre, egyre, stb.)
4. Egy rövid szünet. Ezalatt a játékosok általában hallgatni szoktak. Azonban sokkal jobb, ha jelzi valaki, hogy nem érti a játékot, mintha úgy állna fel, hogy fogalma sincs az egészről vagy a snap számról.
5. Ready majd Break utasítás.
6. Mindenki tapsol és irány a LOS.

Egy példa a huddle-ben hívott játékra: „I right - 32 iso - kettőre - szünet - ready - break.”

A játékosok ekkor már tudják, hogy I formációból indítják a futást. A tight end és a flanker (az a szélső elkapó aki a scrimmage vonala mögött egy yardra áll fel) a formáció jobb oldalán helyezkedik el. A split end (az a szélső elkapó aki a scrimmage vonalánál áll fel) a bal oldalon készülődik a támadáshoz. A 32 első fele a half back-re vonatkozik. Ő kapja a labdát és a kettes lyukon (a center és a jobb guard között) szalad át vele. Az iso az isolation-ra vonatkozik. A fullback feladata lesz, hogy ezt végrehajtsa. Ő vezeti fel a half back-et a lyukon keresztül, miközben a középső linebacker-t egy az egyben blokkolja.

A játék kettőre indul. Hut………….Hut. Fontos, hogy a beszámolásnak ne legyen ritmusa. A hevesebb vérmérsékletű védők beugrasztása a cél.

A huddle

A huddle felállása a külső szemlélő számára teljesen véletlenszerű lehet. Azonban a huddle-nek a véletlenhez semmi köze sincs. Az amerikai footballban a játékosok elhelyezkedése a huddle-ön belül általában már a playbook által rögzítve van.

1890-es évek előtt nem használtak huddle-t a football csapatok. Olyan távolságra álltak a másik csapattól, ahonnan úgy gondolták, hogy nem hallható a következő játék stratégiája esetleg trükkjei. Első éles szereplése Bill Hargiss nevéhez kötődik. Az 1918-as évben csapata az Oregon State Beavers a Washington Huskies ellen játszott. A Washington játékosai aznap a Beavers jeleit szinte mindet dekódolták és azelőtt tudták az Oregon mozdulatait, hogy azok megtörténtek volna. Hargiss edző egy ideig csendesen szemlélte az eseményeket. A félidőnél azonban már nem bírta cérnával. A szünetben mesélt atlétáinak gyermekkora játékairól, ahol elsuttogták egymásnak a következő játék jeleit. Ezután utasította játékosait, hogy mikor visszatérnek a pályára, minden play előtt a labdától 10 yardra gyűljenek össze és suttogják el egymásnak az instrukciókat.

Az amerikai football az évek során egyre szervezettebb lett és így a huddle sem kerülhette el a változást. Mivel a játékosoknak 40/25 másodpercük van elindítani a támadást, így a huddle-ön belül a leghatékonyabb kommunikációt kell megvalósítaniuk. Apró szabályok sora vonatkozik az atléták viselkedésére a „megbeszélés” alatt.

A szabályokat minden csapat maga alakítja ki a saját huddle-jére. Ilyen szabály lehet például az, hogy hogy milyen alakú legyen a huddle. A példa kedvéért felvázolom, hogy nézhet ki egy támadó huddle egy playbook-ban.



- A center az első ember, aki feláll 7 yardra pontosan a labda mögött. A többi játékos hozzá mérten alakítja ki az ovális huddle-t, hogy mindenki jól hallhassa a QB-t.

- A huddle megjelenése és alakja legyen mindig állandó – minden játékos felelős a kialakításában.

- A QB feladata a beszéd, a többiek hallgatnak. Az irányítónak egyenesen előre kell beszélnie. Nem beszélhet sem a föld felé sem az égbe. Lássa az embereit.

- Ne dőljön egyik játékos sem a másikra. A kezeket (nem a könyököket) helyezzék a játékosok a térdeikre.

- Ha egy játékos nem érti a jeleket, szimplán jelezze, pl . „Check”, azután hallgasson és nézzen a QB-ra. Lássa, amit hall.

- Miután a QB megadta a játék számát jelzi, hogy készüljenek a játékosok „ready”. Ezután vár egy kicsit, hogy ha valaki nem értené, jelezni tudjon. Majd bemondja, hogy „break”. A többiek tapsa jelzi a huddle felbomlását.

- A játékosok a huddle bontása után pozícióba futnak vagy kocognak. Soha nem sétálnak.

- A center és a szélső elkapók, akkor hagyják el a huddle-t amikor már a snap számot megadták. Gyorsan mozogjanak a scrimmage felé, mert gyakran nagy szakaszt kell megtenni. Az elkapók sosem a huddle-n keresztül távoznak. A QB már ekkor nézi a coverage-ket.

- A falemberek szimplán visszafordulnak a scrimmage felé futás közben a játék megkezdéséhez.

- A halfback a fullback mögött távozik a huddle-ből.

- A huddle bontása fix idő alatt történjrn. Minden játékos a lehető leggyorsabban álljon kezdőpozícióba.

Végül egy példa a rossz huddle-ra: