Pontszerzés: Safety

A safety két pontot ér. Maga a szó az egyetemi football korai szakaszából származik. Akkoriban a labdabirtokló csapat a saját end zone-ja gólvonala közelében leérinthette a labdát a földre annak érdekében, hogy a labdát a 25 yardos vonalra helyezzék. Ma arra a csapatra veszélyes, aki a labdát birtokolja. 1932 óta jegyzik az NFL statisztikákban a safety-ket.

A védelem (nem a labdabirtokló csapat) ezekben az esetekben szerez safety-t:

• A labdás támadó játékost szerelik a saját end zone-jában.
• A labdás támadó játékos a saját end zone-jából pályán kívülre lép (az oldalvonalon, vagy az end vonalon keresztül).
• A támadó játékos snap-je, passza kimegy az end zone-jából a pályán kívülre.
• A támadó labdás játékos elejti a labdát(fumble) és az megérinti az end zone sarkában álló jelzőpóznát.
• A támadó labdás játékos letérdel vagy elesik az end zone-jában (szándékos safety).
• A támadó csapat rúgását blokkolják és az az end zone-ból pályán kívülre repül.
• A támadó csapat bizonyos szabálytalanságokat követ el a saját end zone-ján belül. Mint például holding vagy intentional grounding.

Nem minden ilyen eset eredményez automatikus safety-t. Ha például egy védő játékos a saját end zone-ján belül megszerez egy fumble-t vagy labdát szerez majd szerelik, akkor ez touchback és nem safety.

Ha egy védő labdát szerez az end zone-ján kívül és eközben end zone-jába kerül, ahol földre viszik, akkor az nem safety. A csapata a labdaszerzés helyéről indíthatja majd a támadást. Azonban ha már megszerezte a labdát és azután vonul vissza az end zone-jába saját akaratából és ha ott szerelik, akkor az ellenfél safety-t kap. Hasonló szabályok érvényesek a punt-okra és a rúgásokra is. Ha a rúgás elkapója a saját end zone-jában szerzi meg a labdát és nem lép ki onnan és szerelik akkor az touchback.

Még mielőtt az NFL szabálymódosítása az 1970-es évek elején a kaput hátra nem vitte az end zone végébe, addig az is automatikus safety-t eredményezett, ha a játékban lévő labda megérintette a kapufát.

A bíró úgy jelzi a safety-t, hogy feje fölött tenyereit összeérinti.

A safety nem túl gyakori pontszerzés az amerikai footballban, mivel elég ritkán állnak elő azok a körülmények, amik safety-t eredményeznek. Eddig egyetlen NFL csapat sem szerzett egy szezon alatt több mint 4 safety-t. Gólvonal közeli szituációkban nagy a valószínűsége, de a támadó csapatok alacsony kockázatú játékokkal igyekszenek elkerülni a safety-t. A szándékos safety-k ritkábbak de a kanadai footballban stratégiai okokból alkalmazzák.

Field goal: elhibázott, blokkolt mezőnygólok

(Florida védői megpróbálják blokkolni az Auburn rúgójának Wes Bynum-nak a lövését)

Az NFL-ben a 20 yardos vonalról vagy attól közelebbről elhibázott mezőnygól után az ellenfélhez kerül a labda, és a 20 yardosról jönnek. 20 yarnál messzebbről elrontott field goal után szintén az ellenfélhez kerül a labda de a rúgás helyétől lendülhetnek támadásba (1994-ig az ellenfél a rúgó csapat scrimmage vonalától indíthatta a támadást, azóta jönnek a rúgás helyétől). Az NCAA-ben az ellenfél a scrimmage-ről támad az elrontott kísérlet után.

Az 1974-es szezon előtt minden elrontott mezőnygól után az ellenfél a 20 yardosról vagy a scrimmageről támadhatott.

A középiskolai footballban a mezőnygól semmiben sem különbözik a többi rúgástól. Ha a mezőnygól kísérlet elhibázott és halottá válik az end zone-ban akkor az touchback. Ha a pályán válik halottá a labda, akkor az ellenfél abból a pontból támadhat. Ha a mezőnygól kísérletet blokkolják, azután bármelyik fél megszerezheti és megpróbálhat haladni a labdával.

Az ellenfél el is kaphat egy elhibázott mezőnygólt és vissza is hordhatja. Az amerikai football eseményei között ez igen ritka, mivel a visszahordás a rúgás pontjáig is csak nagyritkán jut el. Nagyon hosszú field goal kísérleteknél előfordulhat. Ez történt 2007 november 4-én is. A San Diego Chargers játékosa Antonio Cromartie visszahordott egy elrontott mezőnygólt. 109.9 yardot tett meg vele és touchdown-t szerzett. Az NFL történetében ez volt a leghosszabb play (a pontszerzés szabályai szerint sem lehetne hosszabb, mivel 110 yard esetén már kint lett volna a labda.) A 6 leghosszabb játék közül az NFL-ben 4 volt elrontott field goal-ból szerzett touchdown. A mezőnygólok visszahordása mellet csak az szól, hogy ilyenkor a rúgó csapat nagy része falemberekből áll, és így egy jó visszahordás eredményes lehet.

Az amerikai football kifejezése az elrontott kísérletre a "no good". Ha a rúgótól balra zúg el a kapu mellett a labda, akkor "wide left"-nek is hívják, ha jobbra megy el, akkor "wide right"-nak. Ha a rúgás pontos de nem elég erős ahhoz hogy a kapufák között átrepüljön, akkor rövidnek "short" mondják.

Néha a védő csapatnak sikerül blokkolnia a labdát. Ha a blokkolt labda a neutrális zóna támadó csapat felőli oldalán esik le, akkor a labda úgy viselkedik, mint egy fumble. Bármelyik csapat haladhat vele. Ha azonban a neutrális zónán túl, akkor úgy viselkedik, mint egy punt, és csak a védelem haladhat vele.

Field goal: a mezőnygól elvégzése

(43 yardos mezőnygól kísérlet)

Amikor egy csapat mezőnygóllal próbálkozik, akkor általában nagyon szoros formációban állnak fel a játékosok a scrimmage vonala mentén. Ebből kivétel két játékos, a holder és a rúgó. Ők bentebb helyezkednek el. A holder leggyakrabban a csere irányító vagy a punter. A labdát a center helyett egy olyan játékos adja fel, akit a hosszú snap-ekre képeztek, ő a long snaper.

A védelem minden vagy majdnem minden játékosával a scrimmage-hez közel áll fel, hogy jó pozícióból próbálhassa meg blokkolni a rúgást. Ők csak a vonalon blokkolhatják a rúgást, a kapunál nem üthetik el a labdát. Ha jelentős esélyt lát a védő csapat arra, hogy a rúgó csapat hibázik, akkor egy embert a pálya mélyén állít fel. Ez az ember megpróbálhatja visszahordani a rúgást, mivel egy elhibázott mezőnygól is visszahorható. Jó pár yard vagy akár touchdown szerezhető belőle. Azonban a visszahordás ebben az esetben kockázatos, mivel a csapatuk abból a pontból jönne, ahol a visszahordót földre vitték. Ez a pont meglehetősen hátrányosabb szokott lenni, mint az ahonnan átveszik a labdát amikor meg sem próbálkoznak a visszahordással. A csapatok ezért csak a félidők végén és általában elkeseredett helyzetekben próbálkoznak vele.

A másik oldalon a holder 7-8 yarddal a támadó csapat scrimmage vonala mögött várja a snap-et. A rúgó pár yarddal mögötte áll. Miután a holder megkapja a labdát, fűzővel kifelé függőlegesen a földre állítja. A rúgó már a snap pillanatában elkezdi megközelíteni a rúgás pontját, ezért ennek a két játékosnak nem szabad hibázni, egyetlen apróság tönkreteheti az egész rúgás kísérletet.

A mezőnygól hossza az elrúgás helyétől mért táv a kapuig.

Pontszerzés: Field goal

A field goal (mezőnygól) gyakran azon támadó csapat vigaszdíja, akik az ellenfél 30 yardján belül rekedtek. A mezőnygól akkor érvényes, ha átrepül magasan a kapufák között és egy támadó játékost sem és a földet sem érintette előtte. A középiskolai, egyetemi és professzionális footballban a mezőnygól 3 pontot ér, bár némely ligában a ritka rúgásokat 4 ponttal jutalmazzák. NFL Europe-ban az 50 yardos vagy attól messzebbről lőtt mezőnygól kísérletek 4 pontot érnek 3 helyett.

Mivel a mezőnygól értéke csak 3 pont a touchdown 6 pontjával szemben (extra ponttal általában 7) a csapatok csak bizonyos helyzetekben próbálkoznak meg vele. Ilyen szituációk lehetnek:

• A csapat a 4 kísérlete előtt áll, és több mint 1 yard hiányzik a first down-hoz, de az ellenfél 35 yardos vonalán belül vannak.

• Az első félidőben már csak egy play-re maradt idő.

• A második félidőben már csak egy játékra van idő és a támadó csapatnak 3 pontra van szüksége a győzelemhez vagy, hogy döntetlenre hozza az állást.

Az elkeseredett helyzetek kivételével egy csapat általában csak akkor próbálkozik mezőnygóllal, ha drive-juk úgy néz ki, hogy megszakad, mivel egy blokkolt vagy elhibázott field goal után az ellenfél csapata a rúgás helyétől(NFL) vagy a scrimmage-től(NCAA) jön. A középiskolai footballban az a field goal, ami rövidre sikerül punt-nak minősül. A legtöbb csapat ezért nem próbálkozik mezőnygóllal, mivel a field goal felállás nem alkalmas a punt visszahordás levédekezésére.

Még ideális körülmények között is nehéz 50 yarnál messzebbről mezőnygólt rúgni. Az NFL leghosszabb rúgása 63 yard. Ezen a rekordon Jason Elam és Tom Dempsey osztozkodik az NFL történetében. Ha egy csapat úgy dönt a negyedik down alatt, hogy nem próbálkozik meg a field goal-al akkor punt-olhat. A punt nem ér pontot de az ellenfél csapatát a saját end zone-jához vissza lehet vele szorítani.

A field goal távolságát úgy kapjuk meg, hogy a rúgás helyéhez hozzáadunk 10 yardot(a gólvonal és a kapu távolsága). Vagy szimplán úgy, hogy 17 yardot (a snap hossza 7 yard a field goal kísérleteknél) hozzáadunk ahhoz amennyit még a támadásnak a gólvonalig kellene haladnia. Például, ha a csapat az ellenfél 25-ös yardvonalán áll, a mezőnygól kisérlet 42 yardos lesz.

Field goal: rúgás fajták

Több fajta rúgástechnikát használtak a játékosok a mezőnygól kísérleteknél az évek során. A mai footballban az európai foci stílusú rúgás a legelterjedtebb.

(Beckham kipróbálta a lábát egy amerikai foci labdán is, európai foci stílusú rúgás)

Soccer style "európai foci stílus"

A nevét arról a játékról és arról a stílusról kapta ahogy Európában a focisták elrúgják a labdát. A foci stílusú field goal lövő egy bizonyos szögbe dőlve, a lábfeje felső részével rúgja el a labdát. Egy ilyen rúgó rúgás előtt általában 3 lépést hátrál egyenesen majd balra lép kettőt (ha jobb lábas). Így a megfelelő helyre áll fel a rúgáshoz. Egyes rúgók, mint Paul Edinger messzebb állnak fel a rúgáshoz és a labda vonalától elfordulva készülnek a rúgáshoz, majd majdnem félkör alakú mozgásban nekiiramodnak, és a rúgás ugyanabban a fent említett mozdulatban végződik.

A focista stílusú rúgást Pete Gogolak terjesztette el, amivel a rúgások pontossága nagy mértékben megnőtt. Míg Lou "The Toe" Groza Hall of Fame játkos 58%-os pontossággal lőtte a field goal-jait, a mai legjobb rúgók majdnem 80%-os pontossággal rúgnak.

Ez a rúgásfajta napjainkban szinte általánosan használt az amerikai és canadai football ligában. A field goal és extra point kísérleteknél a labdát a holder-nek snap-elik, aki a scrimmagetől 7 yardra áll fel. Ezt a távolságot nem határozza meg semmiféle szabály. Évek során alakult így ki, mialatt a centerek, a holder-ek és a rúgók próbálták megtalálni az optimális távolságot. A rengeteg próbálkozás és hiba végülis ide vezetett, ahol a védőknek is nagyobb távolságot kell megtenniük, hogy blokkolhassák a rúgást.

Ha a holder közelebb áll fel a scrimmage-hez mint 7 yard, a blokkolt rúgások száma nő, mivel a védők még azelőtt odaérnek, hogy a labda megfelelő magasságot érne el. Ha messzebb várja a snap-et a holder, akkor a blokkolások gyakorisága csökken de a rúgás pontossága is kisebb lesz a megnövekedett távolság miatt. A snap pontossága is függ a távolságtól; így néha ez a módszer is blokkhoz vezethet, ha a holder nem tudja megfelelően elhelyezni a labdát a rúgás előtt.

(straight-ahead stílusú rúgás)

Straight-ahead style "egyenesen előre stílus"

"straight-ahead" vagy "straight-on" stílusnál a rúgó néhány lépést hátrál majd a cipője orrával rúgja el a labdát. Az 1960-as évekig ezt a fajta technikát széles körben használták, majd a soccer style kiszorította.

Habár a mai rúgók is enyhén módosított cipőt hordanak de a focista stílussal ellentétben ez a technika külön cipőt igényelt. A rúgó cipő speciális kialakítású volt: lapított, nagyon merev orr jellemezte. Egyes játékosok ráadásul egy vagy két számmal kisebb cipőt vettek fel. George Blanda (straight-ahead rúgó) Hall of Fame játékos, aki irányítóként is játszott például olyan módosított cipőt viselt, amivel mind a két poszton játszhatott anélkül, hogy cipőt kellene cserélnie.

Mark Moseley volt az utolsó straight-ahead rúgó az NFL-ben. 1986-ban vonult vissza. Bármely stílus legjobb rúgói közé tartozik, és ő volt az egyetlen olyan rúgó az NFL-ben, akit a liga MVP címére jelöltek. Steve Cox rúgta az utolsó straight-ahead field goal-t az NFL-ben 1987-ben. Ő egy punt-er volt, aki kezdő rúgásokat is elvégzett, valamint néha mezőnygólokat is.

Az Edmonton Eskimos rúgója Dave Culter a legutolsó a straight-ahead rúgók között játszott a CFL-ben. Visszavonulása idején 1984-ben az egyre jobban elterjedő instep rúgás ellenére, Cutler maradt a liga történetének legjobb rúgója.

Habár a straight-ahead rúgásfajta szinte teljesen eltűnt a profi illetve egyetemi fociból, egyes középiskolai csapatokban illetve kisebb egyetemek egyesületeiben a mai napig használják a módszert.

(Az NFL történetében 1941 decembere óta először elvégzett sikeres drop kick extra pont. Az akkor 21 éves Doug Flutie végezte el.)

Drop kick "ejtett labdás rúgás"

Ebben az esetben a rúgó a labdát leejti és amikor az felpattan akkor lövi el. Ez a fajta rúgás az 1900-as években volt népszerű. Azért rizikós ez a fajta technika mert a mai foci labdák alakja megváltozott, nem pattannak olyan megbízhatóan fel. A technikának két előnye is van:

• a rúgó csapatnak van egy plusz blokkolója, mivel nem kell holder
• és mivel nincs holder, egy játékossal kevesebben múlik a rúgás sikere

Mivel az extra blokkoló ember jelentősége minimális és a profi csapatok rendszeresen gyakoroltatják a speciális csapategységet(a holder-ek jól teljesítenek), így ezen rúgás fajtát szinte már nem is látni.

Az utolsó sikeres drop kick-et Doug Flutie, a New England Patriots irányítója lőtte az NFL-ben 2006 január elsején. 64 év telt el azóta, hogy valaki ezzel a technikával sikeres extra pontot szerezzen a ligában, valamint ez volt az egyetlen olyan drop kick, amit európai foci stílusban lőttek el. Az NCAA utolsó sikeres drop kick extra pontját Aaron Fitzgerald lőtte a LaVerne Egyetem színeiben 1990 november 10-én a Claremont-Mudd-Scripps ellen.