Miután a védő a megfelelő utat választva a labdás játékos közelébe kerül általában már készen áll a szerelésre. Ahogy megközelíti az „ütközési zónát” a védőnek be kell hajlítania a térdét, hogy megfelelő egyensúlyú bázist biztosítson a támadóval való koccanásos találkozáshoz. Lábainak váll szélességben kell lennie. A szemét célpontján a labdás övcsatján kell tartania. Sosem szabad az egész játékost néznie.
Nem szabad a labdást egészben nézni!
A szerelő célpontja a labdás övcsatja.
Rengeteg running back kitűnő egyensúlyérzékkel rendelkezik és jó testcselekkel van felvértezve. Fejüket, szemüket, vállukat, karjukat és lábukat használva téveszthetik meg a felkészületlen védőt. A játékoson egy (két) valami van, ami nem visz tévútra. Ez nem más mint a csípő vagy az öv csatja. Minden ravasz futót ott lehet tetten érni, ahol az övcsatja van.
Miután a védő felvette az ütköző pózt, hátát egyenesen tartja. Feje fent van, szemét rendületlenül támadója övcsatján tartja. Így közelíti meg a labdást. Az ütközés pillanatában a sisakját a labdán keresztül viszi, miközben karjaival és kezeivel átöleli a labdás derekát. Azzal, hogy a labdás oldalon viszi keresztül löki be a sisakos fejét a védő kiütheti a labdát a támadó kezéből. A labda szabaddá válik vagyis a védő fumble-t okozott.
A védő láb kar és kézizmaival meg is emelheti a támadót, ezzel megakadályozva őt abban, hogy további yardokat nyerjen.
A szerelő (tackler) sosem csukhatja be a szemét az ütközést megelőzően, mivel a szerelés közelségét érezvén a támadó igyekszik majd mindent megtenni annak érdekében, hogy azt elkerülje. Ha a védő becsukja a szemét „vakká” válik és ellenfelének hatalmas előnyt ad. Másrészről ha nem látja a labdást nem tud tiszta szerelést véghezvinni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése