2010. június 13., vasárnap

Bump and run

A „bump and run” jelentése az évek során megváltozott. 30 éve az NFL-ben egy cornerback megragadhatta az elkapót és addig tolhatta az oldalvonal felé ameddig akarta (ha az nem tudott meglógni). Ha megtudták fogni az elkapót, akkor igyekeztek azt az útjáról teljes mértékben eltéríteni. Rengeteg cornerback rettegett attól, hogy elkapójuk labdát szerez így sokat dolgoztak a bump and run technikájukon.

1978-ra egyes játékosok olyan szintre fejlesztették ezt a módszert, hogy az NFL versenybizottságának össze kellett ülnie, hogy felülbírálja ezt a football szabályt. Az edzők, a tulajdonosok és a menedzserek kissé megváltoztatták a „chuck rule”-t. Még mindig lökhettek a defensive back-ek az elkapókon de csak a scrimmage vonalától vett 5 yardon belül. Ez a rész bump zone néven is ismert. Ha valamelyikük ezen az 5 yardon túl ért hozzá az elkapóhoz az „illegal use of the hands” a kezek illegális használata büntetést kapta. Automatikus first down és 5 yard büntetés a von maga után. Az NCAA-ben a pályán bárhol érintkezhetnek a védők az ellenféllel mindaddig amíg az előttük történik és a passz nincs a levegőben.

A bump and run technika célja a szabálymódosítás ellenére sem változott. A defensive back-ek a mai napig próbálják az elkapójukat az útjáról letéríteni. Ha rájöttek merre akar futni az elkapó akkor a másik irányba terelik őket. Vagy két kézzel vagy egy kézzel löknek a mellkasukon. Ha ki tudják kényszeríteni, hogy az elkapó egy vagy több rossz lépést is tegyen, akkor céljukat valószínűleg elérték. Ez pedig nem más mint az, hogy az irányító és az elkapó közötti időzítést megzavarják. A bump and run tehát akkor alkalmazható igazán jól amikor az elkapónak bizonyos helyen kell lennie bizonyos időben. A módszer hátránya az, hogy az elkapó hamar a védője mögé kerülhet.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése