Defensive Line: póz

Egy falember póza (stance) rendkívül fontos a footballban. Nem mindegy, hogy a teste energiáit hova összpontosítja. A lábak a far úgy működik, mint egy rugó, ha megfelelő módon nyomják össze hatalmas erőt tud leadni. A támadó falembernek általában jól kiegyensúlyozott pózban állnak és szándékukat próbálják eltakarni vagy épp ellenkezőleg átverni vele a védőjüket. Minden irányba el kell tudniuk indulni a kezdőpontból. A védő falemberek agresszívabb pózt vesznek fel, mivel ők a labda felé igyekeznek. A játékos előre néz, a súlyának nagy részét a földön lévő keze tartja, a másik keze szabad. A pass-rusher-ek néha súlypontjukat jobban előre tolják.

(3 pontos póz, a kép a www.life.com-ról származik)

Fontos, hogy a kezdő mozdulatnál szabad legyen a falember keze. A kéz sokmindent eldönthet egy szituációban. Kézzel tartja meg a blokkolóját a védő, pass rush-oknál az ellenfél saját súlyát kihasználva nyerhet előnyt. Ha például a támadó falember a védő belső oldalán áll, a védő a támadó karját könyökénél megragadva lehúzza és ezzel lendületet is nyer, majd elég helye lesz, hogy melette elszaladhasson az irányító felé. Több fajta technika létezik a térnyerésre. Ezek közül a kézjátékok "hand play" közül hármat láthattok a lenti videón. A kar és a kéz ereje is nagyon fontos valamint sokat kell csizsolni a mozdulatokat is.

Defensive Line: technikák és lyukak

A legtöbb védelmet úgy tanítják, hogy a védőnek oda kell felállnia, ahol a támadó játékos áll. Ennek azért van értelme, mert a védőnek itt kell átmennie vagy blokkolóit megkerülnie, hogy a futóhoz vagy a passzolóhoz jusson. A football korai napjaitól kezdődően a védő falembereknek azt tanították, hogy a centerrel szemben "heads up the center", a guar belső szeménél "inside eye of the guard" vagy a tackle külső szeménél "outside eye of the tackle" álljanak fel. A linbacker-eknek is hasonlóak voltak az instrukciók. Az idők során a védők jobbak lettek a felállások mixelésében. Látni lehetett, ahogy egyik falember a guard külső szemétől a center és a guard között lévő lyukba áll még a snap előtt. Mindezt azért teszik, hogy a blokkolók sémáját összezavarják.

Ahogy a támadás is egyre összetettebb lett, a falembereknek is szüksége lett olyan szabályokra, amik segítettek a futójátékok megállításában a védő play-től függetlenül. Ehhez olyan nomenklaturákra vagyis címszavakra volt szükség, ami a playbookba is befér és az oldalvonalról hallva is lehet értelmezni. A mai rendszer, mint védelmi "technika" beosztás vált ismertté. Ezt Bum Phillips fejlesztette ki és az Alabama legendás edzője, Bear Bryant dolgozta tovább.

A körök a támadó játékosokat jelzik. A centert egy x-elt négyszög jelöli. A számok, amelyekre technika ként is szoktak hivatkozni a védő falemberek felállására vonatkozik. A 2, 5 és 8 technika az emberen történő felállást jelentik "head up, over technique". Az 1, 4 és 7 a belső vállnál történő felállást jelenti "inside shade". A 3, 6 és 9 pedig a külső vállnál történő felállás az "outside shade".



Ez a lyukrendszer nem ugyan az mint, amit a támadók használnak "hole numbering". A lyukak "gap"itt azt jelzik ahova a védő feláll. Kicsit zavarosnak tűnhet, de a football minden szintjén használják ezt a rendszert. Az alsó képen a lyukak láthatók, így a számozás kissé eltér a fentitől.

A stunt

A stunt az amerikai footballban egy védő játékos pár előre eltervezett manővere. Ezalatt szerepet cserélnek, hogy még a play elején a támadó csapat blokkolói között jobban át tudjanak surranni a scrimmagenél. A stunt célja az ellenfél blokkolóinak összezavarása, ami segíti őket a pass-rush-ok ban, vagy rúgásoknál. A stunt legfőbb gyengesége az, hogy futó játékok ellen sebezhetőbb mint a többi play. A legtöbb esetben ha a védelem futójátékot vár a támadóktól, nem játszik stunt-tal egyesített play-eket. A stunt-nak két fő fajtája van:

1. Egy falember, aki egyébként előre rohamozna, visszalép és helyén egy defensive back vagy linebacker rohan előre.
2. Ez cross-rushing néven is ismert. A védőfal emberei ahelyett, hogy egyenesen előre rohannának, keresztezik egymás útját. Egyikük mielőtt előre törne kikerülő mozgást végez a másikat megkerülve (ebben az esetben a stunt-ot loop-nak nevezik). Vagy az egyikük megvárhatja míg a másik egy kissé berohan, aztán mögötte keresztezi annak útját. Néhány variációjában a rushing játékos több rushing csapattársát is megkerülheti.

(loop vagy twist play)

A szerepek felcserélése miatt "trade"-nek is nevezhetik néha a stunt-ot. A támadó blokkolókat, akik részt vesznek benne egyszerűen "trades"-nek nevezik. Míg a vdőkre, akik ezt végrehajtják a stunting, a trading vagy néha a "have a game on" kifejezést használják. A neve feltehetően általános jelentéséből ered, ami tetszetős trükköt jelent. Az 1960-as évektől használják a footballban, de maga a manőver a 19. századba nyúlik vissza. Walter Camp is írt a szerepcserékről. Akkoriban a cross-t egy falember és egy "line-half" (a linebacker akkori neve) hajtotta végre, aki a fal mögött játszott.

Defensive Line: hogyan játsz

A védő falemberek feladata nem csak a tackle-ből áll. Sokkal több feladatot kell ellátniuk, és elég sokat kell gondolkozniuk a megfelelő pozíció eléréséhez, hogy egy tackle-t csinálhassanak. A falemberek játéka rengeteg meccs eredményét befolyásolja. Ha úgy tudják megállítani a futást, hogy ehhez szinte nem is kell a linebacker-ek segítsége, akkor azok a passz játékokra figyelhetnek. Szintén ez a helyzet ha folyamatosan pass-rush-t tudnak csinálni, nyomás alatt tartva az irányítót. A falembereknek minden play-nél el kell dönteni mi az a kulcsfontosságú pont, amire koncentrálniuk kell.

A kulcsfontossági pont az, amit egy védőjátékos a snap előtt figyel. Például második és 5-nél a támadás valószínűleg futással fog próbálkozni. Ekkor a védő falember a támadó falembert nézi, felkészül, hogy annak mozgására reagáljon.

Második és 7 vagy több esetében, a falembereknek a labdára kell koncentrálniuk, vagyis aki teheti az pass-rush mozgást végez a snap után. Ilyen esetekben, amikor a labda a kulcspontosságú pont, a védő falember a scrimmage vonalán olyan gyorsan akar keresztüljutni amilyen gyorsan csak tud. Ekkor nem törődhet annyit a falemberrel mint futásoknál, mivel most lelassítaná. Ha egy másik játékos mozgására figyel nem tud elég gyorsan a labda közelébe kerülni.

Pár pont következik, amit a védő falembernek érdemes észben tartani:

1. felállás: Helyesen álltam e fel?
2. póz (3 vagy 4 pontos állás): Ez a megfelelő póz amivel előnyt nyerhetek?
3. feladat: Pontosan tudom e mit kell tennem?
4. kulcsfontosságú pont: Kire/Mire kellene figyelnem?
5. leszakadás: Minél gyorsabban a labdához érni.
6. támadás: Megtámadni és ellenőrzés alatt tartani a támadó falembert a kezeimet használva, majd vállam és karom segítségével eltolni és további játékost keresni.
7. végrehajtás: A stunt-om végrehajtása, aztán hatás kifejtése arra felé, amerre a labda van.
8. üldözés: követni a labdát.
9. tackle: tackle-t csinálni.

Defensive Line: falember típusok

A védekező falember fogalma nem játékos pozíciót jelöl. Az a játékos, aki a következő pozíciók valamelyikét játsza az számít védő falembernek:

(a támadó fal lyukai "gap")

Nose tackle: Az a védő falember aki pontosan a centerrel szemben áll fel. Orr az orral szemben. Ennek a játékosnak jól fel kell készülnie mert folyamatosan tepernie kell anélkül, hogy sack-et vagy akár tackle-t is csinálhatna. A meccsek nagy százalékában leduplázzák a támadók. A center oldalán lévő két A lyukért "gap" felelős. A snap előtt a nose tackle a labdát figyeli. Amikor a center snap-el akkor a nose tackle egyből megtámadja kézzel azt. Mivel a nose tackle a labdát lesi, a center egy hirtelen karrándítására beugorhat. A centerek eljátszhatják ezt gyakran, hogy úgy tesznek mintha megkezdték volna a snap-et.

(3-4 védelem)

Defensive tackles: Az a két játékos, akik a defensive end-ektől bentebb és általában az offensive guard-okkal szemben állnak fel. Feladatuk a védelmi sémák miatt változatos, felelhetnek a B lyukakért vagy akár a C lyukakért is. A defensive tackle-ök olyan különös manővereket hajtanak végre, amik megzavarják a támadó csapat blokkolóit. Igyekeznek azokat megbénítani. Felállásnál a offensive guard-ok belső vagy külső válla felé állnak fel, attól függően, hogy merre sejtik majd a labda mozgását. Ha a támadó fél valamilyen okból még snap előtt hibázik vagy olyat tesz, amiből a védő felismeri a következő játékot, akkor a defensive tackle pozíciót vált. A gyenge pont felé áll fel.

(4-3 védelem)

Defensive ends: Az a két védőjátékos, akik a offensive tackle-ökkel szemben vagy azok külső vállánál állnak fel. Helyük variálódhat a védő play-ek miatt. Például a 4-3 védelemben a defensive end-ek messzebb állnak fel mivel van két defensive tackle a belső oldalukon. A 3-4 védelemben a defensive end-ek szorosabban állnak fel, mivel ekkor csak a nose tackle van köztük. Az end-ek feladata között megtalálható az irányító kiüldözése a zsebből, vagy akár annak sack-je is. Ezek a játékosok rendszerint testtömegben kisebbek(130 kg körül), mint a nose tackle-ök vagy a defensive tackle-ök, és ezért általában ők a leggyorsabb falemberek a védelemben. A bal oldali defensive end erősebb futás védekező, jobb szerelő, de nem feltétlenül jobb pass-rusher. Keményebb dió egy támadó falember számára, hogy elmozgassa a scrimmage vonaláról. A jobb oldali defensive end a jobb pass rusher. Ő áll legtöbbször a quarterback vak oldalán "blind side". Bal kezes irányító esetében akár oldalt is cserélnek ezek a játékosok, hogy jobb eséllyel védekezhessenek.

Defensive Line: falemberek tulajdonságai

Az olyan falemberek mint, Justin Tuck ritka, akinek statisztikája 2009-ben 52 egyéni tackle-t, 15 assist-ot, 12 sack-et, és 3 kikényszerített fumble-t tartalmazott. A méret, az erő, a sebesség, az állóképesség minden játékosban más arányban lelhető fel. Egy jó védő falember a következő tulajdonságok nagy részével rendelkezik:

Méret: Egy védő falembernek nagynak kell lennie. A profi footballban nem ritka a 130 kiló körüli játékos. A legtöbb running back az NFL-ben 90 kiló körüli mennyiséget nyom a mérlegen.

Állóképesség: Egy védő falembernek minden play alatt ki kell állnia a támadó falemberek ütéseit, blokkjait. Mivel 16 vagy több meccset játszanak egy idény alatt és meccsenként körülbelül 70 play az átlag, így egy védő falembert közel 1000 alkalommal éri ütközés, ütés, blokkolás.

Gyorsaság: A sebesség relatív, de a gyorsaság az életbevágó. A falember első két lépésének (a labda snap-jének pillanatában) olyan gyorsnak kell lennie, mint a sprinterekéi. Ha ezt kellő gyorsasággal teszi akkor elegendő ideje marad, hogy megfelelő helyzetbe hozza a testét a blokkolás előtt. Egy falember lehet nem futja le gyorsan a 40 yard-ot, de öt yardon belül akár olyan gyorsan is mozoghat mint egy puma.

Kar és kéz erő: A falember a legtöbb csatáját a blokkolás kivédésével, a blokkoló ledöntésével nyeri. A nyers erő hasznos, de a sikerhez vezető képesség a játékos karjaiban és kezeiben rejlik. A távolságtartás maga és a támadó falember között nem csupán a túlélés kulcsa de a sikeré is. Karjaikat kezeiket használva megtudják tartani a távolságot (csökken a nyaksérülések száma) és képesek elhúzni az útjukból a támadót, utat nyitva maguknak egy tackle-höz.

Látás: A védő falembernek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy lásson a támadó falemberek körül és mögött is. A fejüket mint eszközt kell használniuk a támadók blokkjainak elkerüléséhez. A falember kezdetben a fejét arra használja, hogy megállítsa a támadó mozgását. Aztán a kezeivel tolja el magától. De még mielőtt a labdát snap-elnék és megindulna a play szét kell néznie, mert az ellenfél felállása elárulhatja merre fog menni a játék. Ha már tudja honnan számíthat ütésre, akkor csökkenhet a fejére mért ütés.


Ösztönök: Egy védő falembernek fel kell ismernie az adott szituációt, tudnia kell hányadik down következik, milyen messze van a támadó csapat a first down-tól. Tudniuk kell olvasni az előttük álló bármely támadójátékos felállásából, azért hogy megtudhassák hova kell gyorsan odaérniük. A támadó falemberek igyekszenek felállásukkal megtéveszteni védőiket. Mozdulataikkal elárulhatják szándékaikat, a védőnek le kell tudnia olvasni ezeket a jeleket és azok alapján valamint megérzései szerint kell reagálnia.

Ha pl. egy támadó falember erősen előre dőlve áll fel, valószínűleg futást fognak játszani. Mivel a testsúlya elöl van, hamar tudja mozgósítani az energiáit, előrelendül és előnyt szerzett a védővel szemben. Utat nyithat a futónak. De ha például kicsit hátradől az állásban(a feje kicsit fentebb van, a súlypont a sarkán és a farán összpontosul) valószínűleg passz játék lesz vagy pull-ra készül.

Defensive Line: falemberek

A védő falemberek azok a nagydarab játékosok, akik a scrimmage vonalánál a támadó fallal szemben állnak fel a snap előtt. Feladatuk a futások és némely esetben a passzjátékok megakadályozása (egy sack segít ebben).

A védő falemberek 3 pontos állásban (egy kéz, két láb a földön) készülnek a támadásra. Ritka esetekben négy pontos állást is láthatunk, ekkor rövid futásokat állítanának meg. Az utóbbi felállás jobb mert így mind a két válla a támadóé alatt van, és ezzel nagyobb emelőhatást tud elérni, fel és hátra tolhatja támadóját. A falembereknek mindent meg kell tenniük, hogy megállítsák a rohamozó támadó falembereket.

A védő falemberek ritka ötvözetei a kisportoltságnak, méretnek, sebességnek és némely esetben a testsúlynak. Általában a legnagyobb játékosok a pályán, mivel nem csak egy játékossal kell szembenézniük mialatt a futás vagy a passz játékot próbálják még gyökerében elfojtani.

A rajongók ritkán veszik észre a védőfal kiválló munkáját. Egy védő falember csinálhat nagyszerű játékokat de a média és a közönség a támadó játékosokra (irányító, elkapó), és a védelem más tagjaira (defensive back, linebacker) összpontosítja figyelmét. Tehát a falemberek ritkán kapnak elég megbecsülést egy jól elvégzett játék után. Sack és olyan tackle esetén kapnak reflektorfényt, amikor a támadást no gain-nel vagy yardveszteséggel állítják meg.

(Twyon Martin védő falembert duplázzák, így próbálják távoltartani a quarterback-től.)

A védő falemberek gyakran contain technikát vetnek be(semlegesítenek egy támadót, úgy patt helyzetben tartják) és sokszor duplázás "double-team" (két támadó falember egy védő falember) ellen védekeznek azért, hogy társuk átrohanhasson a vonalon sack vagy tackle reményében. Hálátlan feladat is lehet, mivel kevés játékos bír el két támadó blokkjával.

Defensive Line: felállás

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a védelem munkáját a footballban, értenünk kell miként áll fel a védelem. A legtöbb védelem a tight end szerint áll fel. Általában egy linebacker jelzi hangosan, hogy bal vagy jobb, a többi játékos erre reagálva sorakozik fel. A felállás nagyon fontos a védelem sikeréhez. Ha nem a megfelelő felállásban várják a play-t, akkor már a snap pillanata előtt hatalmas hátrányra tehetnek szert.

Pár kifejezés következik, amik magyarázatot nyújthatnak a védő játékosok jobb megismeréséhez és felállásukhoz:

• Játékoson "On or over a player": A védő játékos pontosan a támadóval szemben áll fel. Nem több mint egy yard választja el őket. Szemléletesen sisak a sisaknak.

• Játékos belső oldalán "Inside a player": A védő úgy áll fel, hogy a jobb válla a támadó játékos jobb vállával szemközt van. A védő jobb válla akár a támadó játékos sisakjával is egy vonalban lehet.

• Játékostól távol "Wide of a player": A védő játékos előre néz, a legközelebb lévő támadó játékos vállától az egész felső teste kintebb van. Amikor a labdát snap-elik tiszta utat szeretne előre, ezért áll fel a támadó falemberek réseivel szemben. Gyorsaságát használva megverheti blokkolóit a scrimmage-nél.

• Over defense: Ebben a védelmi felállásban a védelem négy tagja pozíciót vált. Azért teszik ezt, hogy a támadó formáció erős oldalán álló játékosaival szemben lehessenek.

• Under defense: Ez pontosan az ellentéte az over shift-nek (fent). Ebben az esetben három játékos áll fel a támadó alakzat gyenge oldalán a center, az egyik guard és az egyik tackle-el szemben. A maradék defensive end az erős oldali offensive tackle-el szemben áll fel.

Az open end oldal vagy más néven a gyenge oldal az az oldal, ahol nincs tight end és ahol a split end áll fel a támadáshoz. A legtöbb védelem a tight end vagy a gyenge oldal alapján dolgozza ki játékait.

Defensive Line

A védő falemberek első dolga, hogy megbirkózzanak a támadó falemberekkel, azután figyelmük a futókra és az irányítóra terelődik, akik igyekeznek bolondot csinálni a védelemből. Kevés falember tud úgy irányt változtatni mint egy futó, és a plusz 50 kiló is adalék ahhoz az egyveleghez, ami nehézzé teszi az ügyes, gyors támadó játékosok szerelését. A legtöbb falember rendelkezik azzal a képességgel, hogy odarakja magát és megállítson egy támadó játékost de azok a falemberek, akik lépést tudnak tartani az irányváltásokkal, megállásokkal, kitörésekkel, a nagyszerű falemberek.

Annak érdekében, hogy a védelem megfelelően, hatékonyan működjön a falembereknek össze kell dolgozniuk a linebacker-ekkel. Előre megfontolt tervek és stratégiák szerint ez az együttműködés megpróbálja leleplezni a támadó csapat játékát és azt megbuktatni. Ahhoz, hogy egy védőcsoport sikeresen teljesíthessen önzetlen falemberekre van szükség. Olyan emberek kellenek nekik, akik belevetik magukat a sáncokba, és addig taposnak akár két támadó falember ellen is, amíg véget nem ér a play. Nem azzal kell törődniük, hogy vajon jut e elég sack lehetőség a számukra.

Amerikai Football kifejezések: 0-9

(3-3-5 védelem)

3-3-5 defense: A Nickel felállás egyik variációja, ahol három falember (2 DE és 1 DT), 3 linebacker (2 OLB és 1 MLB), és 5 defensive back (3 CB, 1 SS és 1 FS) áll fel. Gyakran 3-3 stack-nek is nevezik. Rule Breaker-ként is hivatkoznak rá, mivel gyakran megváltoztatja a támadás blokkolás sémáját.



3-4 defense: Egy védekező felállás 3 linemen és 4 linebacker-rel. Egy magasabb szintű leszármazottja az 1970-es évekből származó Oklahoma vagy 50 defense-néven ismertté vált felállásnak.



4-3 defense: Egy védekező felállás 4 linemen és 3 linebacker-rel. Néhány variációját alkalmazzák. Először Joe Kuharich és Tom Landry edzők vetették be.

4-4-4 defense: John Madden(edző majd kommentátor) vezette be ezt a fogalmat a védő csapat játékosainak illegális számára. A kanadai fociban szabályos lehet mivel ott 12 ember játszik egyszerre egy oldalon.

(46 védelem)

46 defense: (forty-six defense) a 4-3-as felállás egy változata, amiben 3 defensive back (2 cornerback és egy strong safety) a scrimmage vonalánál tömörül. Az egyetlen szabadon maradt safety pedig a pálya mélyén áll. Ezt a formációt Buddy Ryannak fejlesztette ki, aminek köszönhetően megnyerte a Chicago Bears a XX. Super Bowlt 1985-ben.

(50 védelem)

50 defense: Az egyetemi bajnokságok régi sokat használt védekezési formációja 5 védekező falemberrel és 2 linebackerrel. Oklahoma Defense néven is ismert. Összetételében nagyon hasonlít a 3-4-re. A 50-defense-nél a csapat egy nose tackle-t (NT), 2 defensive tackle-t (DT) használ, akik az offensive tackle-ökkel (OT) szemben vagy egy kicsit bentebb állnak fel. A 2 defensive end (DE) a tight end-el (TE) szemben vagy attól bentebb helyezkedik el. Manapság középiskolákban használják olyan csapatok ellen, akik sokat futnak.

Amerikai Football kifejezések: A

A-11 offense: Egy támadó taktika, ami olyan mintha 11 jogosult elkapó állna a pályán. A támadó csapat az amerikai football szabálykönyvének egyik hiányosságát aknázza ki, amikor majdnem úgy állnak fel mintha scrimmage rúgást végeznének. A támadó fal szétterjed a pályán és mindenki jogosultságot jelző mezszámot visel. 2009-ben betiltották.

Air Raid: Egy támadó szemléletmód, ami a West Coast Offense néven ismert taktikából származik, de a shotgun formációban alkalmazzák. Ennél a támadójátéknál a futás háttérbe szorul. A gyors rövid vagy közepes távolságú passzokra és a screen passzokra támaszkodik leginkább.

Air Yards: Az a yard mennyiség, amit a passzolt labda a levegőben megtesz, vagyis a teljes passzolt táv mínusz az elkapás utáni futott táv "yards run after catch (RAC)" .

All-purpose yardage: Az összes yardmennyiség, amit a labda birtokló játékos megtett egy játék alatt. Ez magába foglalja a futott és elkapott yardokat "rushing and receiving yards", azokat, amit visszahordásnál vagy fumble után fut valaki és a rúgás visszahordásokat is.

(A Washington Redskins irányítója Jason Campbell egy audible-t hív (2007))

Audible: Az play, amit az irányító hangosan hív a scrimmage-nél, hogy megváltoztassa a huddle-ben hívottat.

Automatic first down: Az egyes büntetések közül néhány esetben, értve ez alatt a pass interference-t és minden egyéni szabálytalanságot (NFL, NCAA), az első kísérlet joga illeti meg a támadó csapatot még akkor is, ha így az előrehaladás kevesebb, mint amennyi kellett volna a first down-hoz. NFHS-ben csak a roughing the snapper, holder, kicker, or passer és a forward pass interference by the defense után jár.

Amerikai Football kifejezések: B

Back: Játékos pozíció a támadó és védőfal mögött. A támadó oldalon általában a következő posztok: Running back, Tailback, Quarterbacks, Halfback, Fullback és Wingback. A védelemnél a gyorsabb játékosok, akiknek részben vagy teljesen le kell védeniük az elkapókat. Ide a Linebacker, Cornerback és Safety pozíció tartozik.

Backfield: Az amerikai footballban a scrimmage mögötti részt jelenti. A backfield vagy az offensive backfield azokra a támadó játékosokra is vonatkozhat, akik a fal mögött állnak fel támadáshoz.

Backup: Az a második vonalbeli játékos, aki egy kezdő játékos cseréje.

Backward pass: Az oldalra vagy hátrafelé dobott passz elnevezése. A kanadai fociban onside pass-nak is nevezik. A hátra passzok száma és a dobás helye nem meghatározott.

Ball carrier: Bármelyik játékos, aki megpróbál a labdával előre haladni.

(Egy gyakorlat a ball security fejlesztésére)

Ball security: A labda biztosítása és annak megtartása. A játékos egyik képessége, amivel a fumble elkerülheti.

Black Monday: Az NFL utolsó vasárnapját követő első nap (17. héten), amikor az edzőket és a segédeket szélnek eresztik vagy megújítják a szerződésüket. Az éves NFL Draft utáni első napot is jelentheti, amikor új draftolt játékosokat adnak a kerethez, így pár korábbi játékos szerződésétét megszüntethetik.

Blitz: Egy védekező manőver, amiben egy vagy több védekező játékos (általában lineback vagy defensive back), akik normál esetben a scrimmage vonala mögött maradnak, az ellenfél „területére” mennek. A 3-4 védekezésnél, amikor egy linebacker a passzoló játékosra ront 3 védekező falemberrel együtt, az nem blitz. Ha még egy plusz linebacker ezzel próbálkozik, azaz egyszerre öten, azt hívjuk bliztnek.

Blocking: Amikor egy játékos a testével akadályoz egy ellenfelet a haladásban. Példák: Cut block, Zone block, Trap block, Pull block, Screen block, Pass block, Double-team block.

Blocking back: A quarterback régi elnevezése.

(Egy fajta blokk szánkó. Rengeteg variációja van.)

Blocking sled (blokk szánkó): Az erő és blokkolási technika fejlesztésére szolgáló nehéz gyakorló szerkezet.

Blowout: Az a meccs, ahol az egyik csapat a játék kezdete óta pontszerzésben uralja a másikat.

Bomb: A nagy hosszú passz neve.

Bootleg: Olyan félrevezetésen alapuló játék, amiben az irányító (quarterback) azt színleli, hogy átadja a labdát egy csapattársának, aztán ennek a játékosnak az útjával ellentétes irányba fut. Így az adott helyzettől függően több helye és ideje marad passzolni vagy futni . A naked bootleg egy kockázatos variációja ennek a játéknak, ekkor az irányítónak egy blokkoló se segít.

The box: A támadó fallal szemben lévő, 5 yard mély védő terület. 8 players in the box kifejezés azt jelenti: hogy egy defensive back, alap esetben egy strong safety helyezkedik el itt, hogy segítsen a futás megakadályozásában.

Bust: Ezt a kifejezést arra a játékosra használják, akit az NFL Draft első napján draftolnak, de a csapat elvárásainál gyengébben szerepel.



Bubble screen: A screen pass egyik fajtája. Az irányító amint megkapja a labdát egyből a center egyik oldalán messze felálló valamelyik wide receiver-nek dobja a labdát, aki elkapja és futásnak ered.

Busted play: Egy kifejezés azokra a play-ekre, amik előre nem látható körülmények miatt elfajulnak, nem egyeznek többé az edző playbook-jában lévővel. Káoszhoz és zavarodottsághoz vezet a pályán.

Buttonhook (hook, dig): Az az út, amiben az elkapó bizonyos mennyiségű yardot fut aztán kitámaszt és az irányító felé kezd el szaladni. Gyakran szimplán horognak nevezik. A dig route-nál az elkapó több mint 15 yardot halad előre aztán nagy erővel belevágja a stoplijait a pályába, hogy visszatudjon fordulni.

Amerikai Football kifejezések: C

(cover 3 4-2-5 védelmi felállásban)

Carry or carries: Egy statisztikai adat, amely azt mutatja, hogy egy játékos hányszor próbált meg futni a labdával. Pozíciótól független.

Center (C): Egy támadójátékos pozíció. Általában a center snap-eli a labdát. A középső falember nem minden esetben az, aki snap-el.

Center-eligible: Egy trükkös játék, melyben az egész támadó fal a center valamelyik oldalára áll fel, így a center az egyik end helyére kerül, tehát jogosult elkapóvá válik.

Centre: Kanadai center.

Chain: A 10 yard hosszúságú lánc, amit a chain crew használ a down-ok mérésére.

Chop block: Hasonlít a cut block-hoz, amiben egy támadó játékos térd alatt blokkol egy védőt, míg egy másik társa ugyan azt a védőt derék felett blokkolja. Illegális a mély blokk ha már egy csapattárs felül blokkolja a játékost. Ezzel a szabállyal is igyekeznek elkerülni a térd- és bokasérüléseket.

Chuck and duck: A run and shoot támadó stratégia degradált elnevezése.

Checkdown: Az a passz, amikor a quarterback-nek egy rövid passzot kell dobnia a futójának vagy egy tight end-nek, hogy el tudja kerülni a sack-et. A checkdown helyzeteket a futónak kell kezelnie, ő az, aki extra yardokat nyerhet sebességét, erejét kihasználva.

Clipping: Illegális blokk, amiben az áldozatot az a blokkolt játékos, akit hátulról derék vagy az alatt blokkoltak. 15 yardos büntetést hívnak rá. Eredetileg minden blokk ide tartozott, amit hátulról hajtottak végre. Minden más hátulról érkező blokk 10 yard büntetést von maga után.

(coffin corner. Aki már játszott a madden sorozat valamely részével, annak ismerős lehet.)

Coffin corner: A játéktér sarkainak elnevezése. A punter, ha lehetősége van rá, gyakran próbálja ezeket részeket megtalálni a labdával, és így kirúgni pályáról (out of bounds). Ezzel az ellenfél nem tud visszafutni a labdával, ráadásul veszélyesen közel kerül a saját end zone-jához.

Comeback route: Elkapó vagy tight end út, ahol a játékos meghatározott yardszámot (lehet rövid vagy közepes) halad egyenesen előre, kitámaszt, majd megfordul és az oldalvonalra 45 fokos szögben visszafelé rohan.

Completion percentage: A százalékos passz pontosság. A sikeres passzok osztva a próbálkozásokkal.

Contain: Védekező feladat. Szélső elfutásoknál (pl. sweep), egy védőjátékost (rendszerint a cornerback vagy az OLB – outside linebacker) kijelölnek, hogy megakadályozza a futót abban, hogy a play-e szerint futhasson. Ha ezt helyesen hajtja végre az adott védő, akkor a futónak hamarabb kell bevágnia, így a linebacker-eknek nagyobb az esélyük, hogy megállítsák a játékot.

Cornerback (CB): Az a (defenseve back) védő játékos, aki a scrimmage vonala közelében a wide receiver-rel szemben áll fel. Elsődleges feladatuk a passz utak megzavarása, a rövid és közepes passz játékok levédése, és a contain.

Cover: A cover az elkapók labdaszerzésének megakadályozására egy védekezési forma. Két általános sémája van:

• Man-to-man: emberfogás, minden jogosult elkapót levéd egy defenseve back vagy linebacker.

• Zone: zónavédekezés, ahol bizonyos játékosok (általában a defenseve back-ek és/vagy linebacker-ek) bizonyos területeket (Flat, Hook, Curl, Deep) védenek a játéktéren.

Coverage fajták:

1. Cover Zero: szigorú emberfogás, ahol nem segítenek a safety-k (általában blitz játék, ahol minimum 5 ember szalad át a scrimmage-en)
2. Cover One: Emberfogás, ahol legalább egy safety szabad és egy mély passznál szabadon védekezhet.
3. Cover Two: Zónavédekezés, ahol a safety-k a pálya mélyén állnak és a fél-fél pályarészt védenek. Lehet emberfogásos is, ahol minden elkapóra van egy védőjátékos vagy Tampa 2, ami esetében a CB a Flat zónát, az OLB a Hook zónát és a MLB a Curl zonát védi le.
4. Cover Three: Hasonló zónavédekezés mint a fenti, de itt minden játékos a mély zóna egy harmadát védi le. A strong safety vagy a Cornerback besegít.
5. Cover Four: Hasonló zónavédekezés mint a fentiek, de itt a pálya mélyén a safety-knek és a corner-eknek annak negyedét kell levédenie. Quarters-nek is nevezik ezt a coverage-et.

(counter trap)

Counter: Futójáték, amiben a futó a támadófal mozgásával azonos irányban indul el, majd ellenkező irányból kapja meg a labdát. A gyenge oldali lineman néha elhúzza és beforgtja a back-et(counter trap). A játékot arra találták ki, hogy a védelem pár lépéssel elmozogjon a labda tervezett útjától, így egy picivel több helye van a futónak.

Crackback block: Egy támadó játékos szabálytalan blokkolása az ellenfél dereka alatt olyan esetben, amikor a támadó játékos már az 5 yardos határon kívül volt, majd visszatért vagy elhagyta azt vagy nem is volt azon belül a snap pillanatában. Ezt a kifejezést használjuk egy legális blokkra is (szemből vagy oldalról, mikor a támadójátékos sisakjával szerel), melyet a szélső elkapó mutathat be 5 yardon belül

Cut: A futójátékos hirtelen irányváltoztatása, nevezik cutbacknek is

Cut blocking: Egy blokkolási technika, amiben a támadó falember és néha más blokkoló játékos, szabályosan blokkol a derék alatt (a védőjátékossal szemben) és megpróbálja a védőt a földre vinni, ezzel alkalmatlanná tenni arra, hogy elkapja a futójátékost. Így nagyobb esélye van az RB-nek megtalálni a rést a falon. Ez a módszer egy kissé vitatott, nagy a sérülésveszély a védőjátékosnál.

Pontszerzés: Safety

A safety két pontot ér. Maga a szó az egyetemi football korai szakaszából származik. Akkoriban a labdabirtokló csapat a saját end zone-ja gólvonala közelében leérinthette a labdát a földre annak érdekében, hogy a labdát a 25 yardos vonalra helyezzék. Ma arra a csapatra veszélyes, aki a labdát birtokolja. 1932 óta jegyzik az NFL statisztikákban a safety-ket.

A védelem (nem a labdabirtokló csapat) ezekben az esetekben szerez safety-t:

• A labdás támadó játékost szerelik a saját end zone-jában.
• A labdás támadó játékos a saját end zone-jából pályán kívülre lép (az oldalvonalon, vagy az end vonalon keresztül).
• A támadó játékos snap-je, passza kimegy az end zone-jából a pályán kívülre.
• A támadó labdás játékos elejti a labdát(fumble) és az megérinti az end zone sarkában álló jelzőpóznát.
• A támadó labdás játékos letérdel vagy elesik az end zone-jában (szándékos safety).
• A támadó csapat rúgását blokkolják és az az end zone-ból pályán kívülre repül.
• A támadó csapat bizonyos szabálytalanságokat követ el a saját end zone-ján belül. Mint például holding vagy intentional grounding.

Nem minden ilyen eset eredményez automatikus safety-t. Ha például egy védő játékos a saját end zone-ján belül megszerez egy fumble-t vagy labdát szerez majd szerelik, akkor ez touchback és nem safety.

Ha egy védő labdát szerez az end zone-ján kívül és eközben end zone-jába kerül, ahol földre viszik, akkor az nem safety. A csapata a labdaszerzés helyéről indíthatja majd a támadást. Azonban ha már megszerezte a labdát és azután vonul vissza az end zone-jába saját akaratából és ha ott szerelik, akkor az ellenfél safety-t kap. Hasonló szabályok érvényesek a punt-okra és a rúgásokra is. Ha a rúgás elkapója a saját end zone-jában szerzi meg a labdát és nem lép ki onnan és szerelik akkor az touchback.

Még mielőtt az NFL szabálymódosítása az 1970-es évek elején a kaput hátra nem vitte az end zone végébe, addig az is automatikus safety-t eredményezett, ha a játékban lévő labda megérintette a kapufát.

A bíró úgy jelzi a safety-t, hogy feje fölött tenyereit összeérinti.

A safety nem túl gyakori pontszerzés az amerikai footballban, mivel elég ritkán állnak elő azok a körülmények, amik safety-t eredményeznek. Eddig egyetlen NFL csapat sem szerzett egy szezon alatt több mint 4 safety-t. Gólvonal közeli szituációkban nagy a valószínűsége, de a támadó csapatok alacsony kockázatú játékokkal igyekszenek elkerülni a safety-t. A szándékos safety-k ritkábbak de a kanadai footballban stratégiai okokból alkalmazzák.

Field goal: elhibázott, blokkolt mezőnygólok

(Florida védői megpróbálják blokkolni az Auburn rúgójának Wes Bynum-nak a lövését)

Az NFL-ben a 20 yardos vonalról vagy attól közelebbről elhibázott mezőnygól után az ellenfélhez kerül a labda, és a 20 yardosról jönnek. 20 yarnál messzebbről elrontott field goal után szintén az ellenfélhez kerül a labda de a rúgás helyétől lendülhetnek támadásba (1994-ig az ellenfél a rúgó csapat scrimmage vonalától indíthatta a támadást, azóta jönnek a rúgás helyétől). Az NCAA-ben az ellenfél a scrimmage-ről támad az elrontott kísérlet után.

Az 1974-es szezon előtt minden elrontott mezőnygól után az ellenfél a 20 yardosról vagy a scrimmageről támadhatott.

A középiskolai footballban a mezőnygól semmiben sem különbözik a többi rúgástól. Ha a mezőnygól kísérlet elhibázott és halottá válik az end zone-ban akkor az touchback. Ha a pályán válik halottá a labda, akkor az ellenfél abból a pontból támadhat. Ha a mezőnygól kísérletet blokkolják, azután bármelyik fél megszerezheti és megpróbálhat haladni a labdával.

Az ellenfél el is kaphat egy elhibázott mezőnygólt és vissza is hordhatja. Az amerikai football eseményei között ez igen ritka, mivel a visszahordás a rúgás pontjáig is csak nagyritkán jut el. Nagyon hosszú field goal kísérleteknél előfordulhat. Ez történt 2007 november 4-én is. A San Diego Chargers játékosa Antonio Cromartie visszahordott egy elrontott mezőnygólt. 109.9 yardot tett meg vele és touchdown-t szerzett. Az NFL történetében ez volt a leghosszabb play (a pontszerzés szabályai szerint sem lehetne hosszabb, mivel 110 yard esetén már kint lett volna a labda.) A 6 leghosszabb játék közül az NFL-ben 4 volt elrontott field goal-ból szerzett touchdown. A mezőnygólok visszahordása mellet csak az szól, hogy ilyenkor a rúgó csapat nagy része falemberekből áll, és így egy jó visszahordás eredményes lehet.

Az amerikai football kifejezése az elrontott kísérletre a "no good". Ha a rúgótól balra zúg el a kapu mellett a labda, akkor "wide left"-nek is hívják, ha jobbra megy el, akkor "wide right"-nak. Ha a rúgás pontos de nem elég erős ahhoz hogy a kapufák között átrepüljön, akkor rövidnek "short" mondják.

Néha a védő csapatnak sikerül blokkolnia a labdát. Ha a blokkolt labda a neutrális zóna támadó csapat felőli oldalán esik le, akkor a labda úgy viselkedik, mint egy fumble. Bármelyik csapat haladhat vele. Ha azonban a neutrális zónán túl, akkor úgy viselkedik, mint egy punt, és csak a védelem haladhat vele.

Field goal: a mezőnygól elvégzése

(43 yardos mezőnygól kísérlet)

Amikor egy csapat mezőnygóllal próbálkozik, akkor általában nagyon szoros formációban állnak fel a játékosok a scrimmage vonala mentén. Ebből kivétel két játékos, a holder és a rúgó. Ők bentebb helyezkednek el. A holder leggyakrabban a csere irányító vagy a punter. A labdát a center helyett egy olyan játékos adja fel, akit a hosszú snap-ekre képeztek, ő a long snaper.

A védelem minden vagy majdnem minden játékosával a scrimmage-hez közel áll fel, hogy jó pozícióból próbálhassa meg blokkolni a rúgást. Ők csak a vonalon blokkolhatják a rúgást, a kapunál nem üthetik el a labdát. Ha jelentős esélyt lát a védő csapat arra, hogy a rúgó csapat hibázik, akkor egy embert a pálya mélyén állít fel. Ez az ember megpróbálhatja visszahordani a rúgást, mivel egy elhibázott mezőnygól is visszahorható. Jó pár yard vagy akár touchdown szerezhető belőle. Azonban a visszahordás ebben az esetben kockázatos, mivel a csapatuk abból a pontból jönne, ahol a visszahordót földre vitték. Ez a pont meglehetősen hátrányosabb szokott lenni, mint az ahonnan átveszik a labdát amikor meg sem próbálkoznak a visszahordással. A csapatok ezért csak a félidők végén és általában elkeseredett helyzetekben próbálkoznak vele.

A másik oldalon a holder 7-8 yarddal a támadó csapat scrimmage vonala mögött várja a snap-et. A rúgó pár yarddal mögötte áll. Miután a holder megkapja a labdát, fűzővel kifelé függőlegesen a földre állítja. A rúgó már a snap pillanatában elkezdi megközelíteni a rúgás pontját, ezért ennek a két játékosnak nem szabad hibázni, egyetlen apróság tönkreteheti az egész rúgás kísérletet.

A mezőnygól hossza az elrúgás helyétől mért táv a kapuig.

Pontszerzés: Field goal

A field goal (mezőnygól) gyakran azon támadó csapat vigaszdíja, akik az ellenfél 30 yardján belül rekedtek. A mezőnygól akkor érvényes, ha átrepül magasan a kapufák között és egy támadó játékost sem és a földet sem érintette előtte. A középiskolai, egyetemi és professzionális footballban a mezőnygól 3 pontot ér, bár némely ligában a ritka rúgásokat 4 ponttal jutalmazzák. NFL Europe-ban az 50 yardos vagy attól messzebbről lőtt mezőnygól kísérletek 4 pontot érnek 3 helyett.

Mivel a mezőnygól értéke csak 3 pont a touchdown 6 pontjával szemben (extra ponttal általában 7) a csapatok csak bizonyos helyzetekben próbálkoznak meg vele. Ilyen szituációk lehetnek:

• A csapat a 4 kísérlete előtt áll, és több mint 1 yard hiányzik a first down-hoz, de az ellenfél 35 yardos vonalán belül vannak.

• Az első félidőben már csak egy play-re maradt idő.

• A második félidőben már csak egy játékra van idő és a támadó csapatnak 3 pontra van szüksége a győzelemhez vagy, hogy döntetlenre hozza az állást.

Az elkeseredett helyzetek kivételével egy csapat általában csak akkor próbálkozik mezőnygóllal, ha drive-juk úgy néz ki, hogy megszakad, mivel egy blokkolt vagy elhibázott field goal után az ellenfél csapata a rúgás helyétől(NFL) vagy a scrimmage-től(NCAA) jön. A középiskolai footballban az a field goal, ami rövidre sikerül punt-nak minősül. A legtöbb csapat ezért nem próbálkozik mezőnygóllal, mivel a field goal felállás nem alkalmas a punt visszahordás levédekezésére.

Még ideális körülmények között is nehéz 50 yarnál messzebbről mezőnygólt rúgni. Az NFL leghosszabb rúgása 63 yard. Ezen a rekordon Jason Elam és Tom Dempsey osztozkodik az NFL történetében. Ha egy csapat úgy dönt a negyedik down alatt, hogy nem próbálkozik meg a field goal-al akkor punt-olhat. A punt nem ér pontot de az ellenfél csapatát a saját end zone-jához vissza lehet vele szorítani.

A field goal távolságát úgy kapjuk meg, hogy a rúgás helyéhez hozzáadunk 10 yardot(a gólvonal és a kapu távolsága). Vagy szimplán úgy, hogy 17 yardot (a snap hossza 7 yard a field goal kísérleteknél) hozzáadunk ahhoz amennyit még a támadásnak a gólvonalig kellene haladnia. Például, ha a csapat az ellenfél 25-ös yardvonalán áll, a mezőnygól kisérlet 42 yardos lesz.

Field goal: rúgás fajták

Több fajta rúgástechnikát használtak a játékosok a mezőnygól kísérleteknél az évek során. A mai footballban az európai foci stílusú rúgás a legelterjedtebb.

(Beckham kipróbálta a lábát egy amerikai foci labdán is, európai foci stílusú rúgás)

Soccer style "európai foci stílus"

A nevét arról a játékról és arról a stílusról kapta ahogy Európában a focisták elrúgják a labdát. A foci stílusú field goal lövő egy bizonyos szögbe dőlve, a lábfeje felső részével rúgja el a labdát. Egy ilyen rúgó rúgás előtt általában 3 lépést hátrál egyenesen majd balra lép kettőt (ha jobb lábas). Így a megfelelő helyre áll fel a rúgáshoz. Egyes rúgók, mint Paul Edinger messzebb állnak fel a rúgáshoz és a labda vonalától elfordulva készülnek a rúgáshoz, majd majdnem félkör alakú mozgásban nekiiramodnak, és a rúgás ugyanabban a fent említett mozdulatban végződik.

A focista stílusú rúgást Pete Gogolak terjesztette el, amivel a rúgások pontossága nagy mértékben megnőtt. Míg Lou "The Toe" Groza Hall of Fame játkos 58%-os pontossággal lőtte a field goal-jait, a mai legjobb rúgók majdnem 80%-os pontossággal rúgnak.

Ez a rúgásfajta napjainkban szinte általánosan használt az amerikai és canadai football ligában. A field goal és extra point kísérleteknél a labdát a holder-nek snap-elik, aki a scrimmagetől 7 yardra áll fel. Ezt a távolságot nem határozza meg semmiféle szabály. Évek során alakult így ki, mialatt a centerek, a holder-ek és a rúgók próbálták megtalálni az optimális távolságot. A rengeteg próbálkozás és hiba végülis ide vezetett, ahol a védőknek is nagyobb távolságot kell megtenniük, hogy blokkolhassák a rúgást.

Ha a holder közelebb áll fel a scrimmage-hez mint 7 yard, a blokkolt rúgások száma nő, mivel a védők még azelőtt odaérnek, hogy a labda megfelelő magasságot érne el. Ha messzebb várja a snap-et a holder, akkor a blokkolások gyakorisága csökken de a rúgás pontossága is kisebb lesz a megnövekedett távolság miatt. A snap pontossága is függ a távolságtól; így néha ez a módszer is blokkhoz vezethet, ha a holder nem tudja megfelelően elhelyezni a labdát a rúgás előtt.

(straight-ahead stílusú rúgás)

Straight-ahead style "egyenesen előre stílus"

"straight-ahead" vagy "straight-on" stílusnál a rúgó néhány lépést hátrál majd a cipője orrával rúgja el a labdát. Az 1960-as évekig ezt a fajta technikát széles körben használták, majd a soccer style kiszorította.

Habár a mai rúgók is enyhén módosított cipőt hordanak de a focista stílussal ellentétben ez a technika külön cipőt igényelt. A rúgó cipő speciális kialakítású volt: lapított, nagyon merev orr jellemezte. Egyes játékosok ráadásul egy vagy két számmal kisebb cipőt vettek fel. George Blanda (straight-ahead rúgó) Hall of Fame játékos, aki irányítóként is játszott például olyan módosított cipőt viselt, amivel mind a két poszton játszhatott anélkül, hogy cipőt kellene cserélnie.

Mark Moseley volt az utolsó straight-ahead rúgó az NFL-ben. 1986-ban vonult vissza. Bármely stílus legjobb rúgói közé tartozik, és ő volt az egyetlen olyan rúgó az NFL-ben, akit a liga MVP címére jelöltek. Steve Cox rúgta az utolsó straight-ahead field goal-t az NFL-ben 1987-ben. Ő egy punt-er volt, aki kezdő rúgásokat is elvégzett, valamint néha mezőnygólokat is.

Az Edmonton Eskimos rúgója Dave Culter a legutolsó a straight-ahead rúgók között játszott a CFL-ben. Visszavonulása idején 1984-ben az egyre jobban elterjedő instep rúgás ellenére, Cutler maradt a liga történetének legjobb rúgója.

Habár a straight-ahead rúgásfajta szinte teljesen eltűnt a profi illetve egyetemi fociból, egyes középiskolai csapatokban illetve kisebb egyetemek egyesületeiben a mai napig használják a módszert.

(Az NFL történetében 1941 decembere óta először elvégzett sikeres drop kick extra pont. Az akkor 21 éves Doug Flutie végezte el.)

Drop kick "ejtett labdás rúgás"

Ebben az esetben a rúgó a labdát leejti és amikor az felpattan akkor lövi el. Ez a fajta rúgás az 1900-as években volt népszerű. Azért rizikós ez a fajta technika mert a mai foci labdák alakja megváltozott, nem pattannak olyan megbízhatóan fel. A technikának két előnye is van:

• a rúgó csapatnak van egy plusz blokkolója, mivel nem kell holder
• és mivel nincs holder, egy játékossal kevesebben múlik a rúgás sikere

Mivel az extra blokkoló ember jelentősége minimális és a profi csapatok rendszeresen gyakoroltatják a speciális csapategységet(a holder-ek jól teljesítenek), így ezen rúgás fajtát szinte már nem is látni.

Az utolsó sikeres drop kick-et Doug Flutie, a New England Patriots irányítója lőtte az NFL-ben 2006 január elsején. 64 év telt el azóta, hogy valaki ezzel a technikával sikeres extra pontot szerezzen a ligában, valamint ez volt az egyetlen olyan drop kick, amit európai foci stílusban lőttek el. Az NCAA utolsó sikeres drop kick extra pontját Aaron Fitzgerald lőtte a LaVerne Egyetem színeiben 1990 november 10-én a Claremont-Mudd-Scripps ellen.

Pontszerzés: Extra pont, two-point conversion

(Bobby Lackey extra pont kísérlete)

Egy extra pont try-t más néven PAT-nek (point after a touchdown) is neveznek. Egy scrimage down alatt szerezhető, amit a touchdown után játszhat a csapat. Az extra pont akkor sikeres, ha a rúgott labda a kapufák között magasan átszáll. A labdát az ellenfél gólvonalától 2 yardal messzebbről rúgják. Az egyetemi illetve középiskolai footballban ez a távolság 3 yard. A csapatok szinte mindig a rúgást választják az extra pont szerzésére, mivel az egyszerűbb. Extra pont kísérlet alatt az óra általában áll, ezalól némely középiskolai játékhelyzet csak a kivétel.

(Cincinnati játékosa Mardy Gilyard egy two-point conversion passzt kap el.)

De ha egy csapat igen elszántnak és magabiztosnak érzi magát, vagy nagy szüksége van a pontokra, két pontot is megpróbálhat szerezni TD után. Ennek neve a two-point conversion. Ebben az esetben a csapat úgy tesz mintha extra pontot rúgna, aztán passz vagy futó játék segítségével próbálják bejuttatni a labdát az ellenfél end zone-jába. Az ekkor szerzett touchdown két pontot ér.

Az NFL-ben a try (conversion megpróbálása) akkor ér véget, ha a bírók halottnak ítélik a labdát vagy labdabirtoklás váltás történik. Az egyetemi football esetében a védelem egy fumble-t vagy egy elcsípett labdát az ellenfél end zone-jába visszahordva két pontot szerezhet.

Pontszerzés: Touchdown

(Mike Williams 10 yardos passz TD-je 2007-ben a West Virginia csapat színeiben. Háttérben a bíró jelzi az érvényes pont szerzést.)

A touchdown (TD) 6 pontot ér. A rögbivel ellentétben a labdának az amerikai footballban nem kell érintenie a talajt.

Amikor 1876-ban a TD-t bemutatták az amerikai footballban, akkor még nem ért pontot. Egy lehetőség volt a támadó csapatnak gól szerzésére. Abból a pontból passzolhattak oda ahonnan a rúgást elvégezték, ahol a touch down-volt. A punt-out-nak nevezett folyamattal is szereztek gólt. Ekkor a csapat elrúgta a labdát egy csapattársának, onnan, ahonnan touch down-t szereztek és ha az a játékos elkapta, megpróbálhatta onnan egy előnyösebb pontból a gól szerzést.

1881-ben a touchdown pontjából szerzett gól jelentősége megnőtt a mezőnygóllal szemben.

1883-ban bevezették a pontrendszert. A touchdown 4 pontot ért, és az utána rúgott gól is.

1889-ben visszavonták azt a szabályt, miszerint a labdának meg kell érintenie a földet touchdown-nál. A touchdown-t ekkor a gólvonal mögötti labdabirtoklással lehetett szerezni.

1897-ben a touchdown értéke 5 pontra emelkedett és az utána következő rúgás már csak 1 pontot ért.

1900-ban a touchdown definiciója megváltozott. Immár magába foglalta a labda halottá válását a gólvonalon vagy a felett

1912-ben a touchdown 6 pontot ért. Megjelent a pályákon az end zone. Az end zone-ok létrehozása előtt az olyan előre passzok, amiket a gólvonal mögött elkaptak, labdabirtoklás vesztéshez és touchback-hez vezettek.

A two-point conversion 1958-ban került a NCAA football szabálykönyvébe. 1969-ben a középiskolai foci is átvette. Az NFL 1994 óta alkalmazza.

Egy touchdown-t akkor szerez egy csapat, ha a labdát az ellenfél end zone-jába juttatja egy játékosával. Lehet ez akár egy támadó játékos és akár egy védő is, aki elcsípett egy labdát. Legtöbbször azonban a támadó csapat szerzi. Úgymond két fő fajtája van a rushing touchdown és a passing touchdown. A rushing touchdownt úgy szerez egy csapat ha a labdás játékosa az ellenfél end zone-jába rohan, vagy a labdával keresztezi a gólvonal síkját a levegőben (breaking the plane). A passing touchdown-nál az elkapó vagy az end zone-ban kapja el a labdát vagy még előtte és azután rohan be oda vagy keresztezi annak síkját a labdával.

(breaking the plane)

Breaking the plane: a játékos a labdával középmagasban keresztezi a gólvonal síkját a levegőben. Ha levegőben van a játékos és a labda már keresztezte a gólvonal síkját és akkor kap egy ütést úgy, hogy egy yard-dal hátrébb esik le a gólvonaltól, akkor is érvényes a TD.

Egy csapat akkor is szerezhet touchdown-t ha egy játékos elkap/megszerez egy szabad labdát az ellenfél end zone-jában. Ez legtöbbször kickoff, punt és fumble esetében fordul elő.

Az NFL-ben touchdown-nal büntetheti a referee "Palpably Unfair Act"-ot. Ilyen például az, amikor egy játékos play közben a pályára szalad és blokkol egy futót, aki egyébként pontot szerzett volna.

Chain crew

(chain crew)

A nézőktől nem várják el, hogy fejben tartsák, hogy a támadó csapat hányadik downja következik és mennyit kell még haladniuk a first downig. A football jelekkel és emberekkel segíti őket. A hazai oldalvonalon szemben a press box-al emberek csoportja tevékenykedik. Az ő nevük a chain crew vagy chain gang (lánc csapat). 8 láb magas rudakat tartanak.

Két ember, akik neve rodmen(rudas emberek) fém rudakat tartanak. Ezek tetején X vagy O jelek találhatóak és pontosan 10 yard hosszú lánccal a két rúd vége össze van kötve. Az egyik rúddal azt jelzik, ahol a labdabirtoklás megkezdődött, a másikkal pedig azt, hogy meddig kell a támadó csapatnak haladnia a first down-hoz.

A harmadik ember(boxman) egy olyan rudat tart, aminek a tetején számok találhatóak(1-4-ig). Ezzel jelzi az aktuális down-t valamint a labda helyét.

Minden NFL stadionban van egy ember aki azért felelős, hogy a drive kezdetének a helyét jelezze. Sok egyetemen és középiskolában ilyen nincs.

Ha valamilyen fontos mérésre van szükség egy first down eldöntéséhez a bírók behívják a chain crew-t a labdához legközelebb eső hash mark-hoz. Ezután a bírók saját maguk mérik meg a rudak segítségével, hogy a csapat elérte e a first down-hoz szükséges yard mennyiséget.

A chain crew és a ball boys személyzetének felállításáról a hazai csapat gondoskodik. A labdás srácok feladata a labdák tisztán valamint szárazon tartása.

(1st and ten rendszer vonala)

Ha tv képernyőn keresztül követi a néző az eseményeket, akkor nem csak a chain crew ad támpontot számára. Hála a technika vívmányainak elektronikus vonal jelzi, hogy meddig kell egy csapatnak haladnia.

1st & Ten a számítógépes program neve, ami ezt a sárga vonalat generálja egy élő NFL illetve NCAA football meccs alatt. A vonal fizikálisan nincs jelen a pályán, a tv képernyőjén azonban a pálya teljes széltében átnyúlik és így jól látható a first down jelző vonal. Azzal a céllal hozták létre, hogy a nézők számára még egyszerűbb legyen a játék nyomon követése. Egyes közvetítések alatt a 4. down alatt ez a vonal sárgáról pirosra vált. A scrimmage vonalát általában pedig kékkel jelölik. Ez a rendszer egyéb extrákat is tartogat, aminek a reklámozók is igen csak örülnek.

Down rendszer

Egy olyan játékot nézni, ahol a támadás folyamatosan rohamoz, de nem halad sehová, igen unalmas. Ezt elkerülendő a football atyjai kitalálták a down rendszert. Ennek gyökerei a six-tackle szabály és a play-the-ball rögbis szabályaiból erednek. A támadó csapatnak négy down(kísérlet) áll a rendelkezésére, hogy a labdával 10 yardot haladjon. Ez a 10 yard attól a ponttól számítandó, ahonnan a labdát játékba hozta a támadó csapat az első down-ban. Ha sikerül nekik 10 yardot haladniuk a rendelkezésre álló 4 down-on belül, akkor first down-t kapnak és újabb 4 down-t használhatnak az előrehaladáshoz. Azonban ha a harmadik kísérlet illetve down alatt sem sikerül 10 yardot előrehaladniuk a csapat általában punt-ol a negyedik down alatt. Azután az ellenfél csapata lendülhet támadásba.

A tv kommentátoroktól gyakran lehet hallani a three and out (harmadik és kint) kifejezést. Ezzel arra céloznak, hogy a csapatnak nem sikerült a harmadik kísérlet alatt first down-t elérni és puntolniuk kell. A szurkolók nem szeretik ezt hallani. Számukra a sok first down olyan mint a méz, amit akkor kap egy csapat ha 10 yardot sikerül elérniük a 4 down alatt. A sok first down általában pontszerzéshez vezet, ami határozottan jó dolog.

A footballnak megvannak a saját kifejezései. Ezek között megtalálhatóak a támadó csapat first down felé történő haladását magábafoglaló kifejezések is. A következők a leggyakoribbak:

• 1st and 10: Első és 10. Első down(kísérlet) és a csapatnak 10 yardot kell haladnia a first down-hoz. A labdabirtoklás általában itt kezdődik. Bizonyos esetekben, pl. büntetések következtében ez a szám eltérhet 10-től (attól függ, hogy a támadó csapat vagy a védő csapat kapott e büntetést.)


• 2nd and 5: Második és 5. A második down elé néz a csapat és még 5 yardot kell haladnia a first down-ig. Hasonló a 2nd and 6-el vagy 3rd and 3-vel stb.


• 3rd and long: Harmadik és hosszú. Az amerikai fociban ezt akkor hallani, amikor a harmadik down alatt a csapatnak elég takaros távolságot kell megtennie (15-20 yard). Gyakran elkeseredett helyzetekben a kockázatos akciók metaforájaként használják.


• 3rd and 1: Harmadik és 1. A harmadk down, ahol 1 yard szükséges a first down-hoz.


• 4th and inches: Negyedik és inch-ek. Feszült helyzetekben hallani, amikor a negyedik down alatt centikre áll fel a csapat a first downhoz szükséges yardmennyiségtől.


• 1st and goal: Első down, ahol a gólvonal az a vonal amit el kell érniük. Ha a 8 yardoson áll a támadó csapat, onnan már nem csinálhatnak újabb first down-t, de így is négy kísérlet áll a rendelkezésükre, ám immáron a pontszerzésre. Hasonló a 2nd and goal-lal, stb.


• down by contact: Azt a helyzetet jelenti, amikor a labdás játékos a földet (de nem a kezével vagy a lábával) érinti egy védő miatt. Ha például a labdás játékos elcsúszik és eleseik, felkelhet és tovább szaladhat, de ha egy védő viszi le a földre akkor a labda ott halottá válik. Az egyetemi és a középiskolai footballban ez nem így van. Ott ha a játékos földet ért azonnal vége a play-nek.


• turnover on downs: Amikor a negyedik, utolsó down alatt sem sikerül a first down-t elérni. Ekkor a másik csapaté lesz a labda.